Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)
1979 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: Diáknyelv és argó. Egy kisregény nyelvi tanulságai
leg azért, mert a korosztály rétegnyelve - mint maga a korosztály is - társadalmilag, műveltség tekintetében is, nyelvileg is heterogén. A korosztályhoz tartozókon belül sajátosan színezett rétegnyelv a fiatal alvilág kisszámú csoportjának nyelve (példa rá Csörsz István dokumentumkötete, a Sírig tartsd a pojád), de ugyanígy sajátos szóanyag színezi a diákok és ipari tanulók kulturáltabb rétegnyelvét is (lásd P. Horváth László Kihívás című rádiójátékát, A mi sulink című televíziós vetélkedőket stb.). A munkátlan élet, a durvaság, a cinizmus nem áll társadalmi forrásként a diáknyelv mögött. A diákzsargon főképp az iskolai élet szavaiból, kifejezéseiből, a divat, a zene divatszavaiból áll össze. A szóanyag változásához az elfogadott mozgató többnyire az egyéni ötletesség, játékosság, a humor. A diáknyelv is kitermeli tehát a maga sajátos szóanyagát. Az ismert szóanyag mellett (discóra, dörzsöltebb, kajáról, koleszban, matek óra, puskázni, rázós, srác, sulinóta stb.) új, többnyire egyszeri összetételek is felbukkannak benne (discó-jelleget, discó-korszak, ifi-fórumon, iji-klubosai, ifimunka, sulitizenegyiink stb.). Sajátossá tehát nem a durva, a közönséges vagy éppen cinikus szóanyag színezi nyelvhasználatukat. 3 Ezért nincs különösebb baj vele. Sajátosan tükrözi a diáknyelv szóanyaga az emberi-társadalmi kapcsolatokat is. A ,,Kovács tanár úr", az ,,igazgató úr" stb. mellett a per ,,Kovács", az ,,igazgató", ,,az osztályfőnök", ,,a magyartanár" önmagában, jelző nélkül is mutatja a távolságot, jobb esetben a semlegességet. A változatok mögött a tanári magatartás is motiváló: a tanárnőkkel kapcsolatban elég gyakran hallható ,,öreglány" például ez oknál fogva egyoldalúan bántó. Utaltunk már arra, hogy a diáknyelv érzékeny a zene, a divat szóanyaga iránt. A divat hatása a diákzsargonban jól kimutatható. A divatcikkek révén bekerült szavak a diákok nagy többségének szókincsében aktív elemek. A fiúk, lányok körében egyaránt kedvelt farmernadrággal is több argó és divatszó került be a diáknyelvbe (baró - a frankóval, kasával szinonim jelentésű -,Jaros, koppincs, előkoptatott, előrongyolt stb.). A diáknyelvet is érik tehát külső hatások. A belső teremtmények mellett a tolvajnyelv sok szava is előfordul benne: az iskola fegyelme, belső kötéttségei azonban megóvják attól, hogy nyelvileg a legveszélyesebb rétegnyelv, a tolvajnyelv erősen megfertőzze. 4 A megyei diákújságokban nem találtam tolvajnyelvi szót, az új, a szokatlan iránti fogékonyságot azonban igen, ha kedvükre való téma került a tollúkra. A fiatalok országos lapjait ebben a kérdésben példaadónak tekinthetjük: a fiatalok által természetesen kezelt argót megengedik a közölt írásokban. 2 2. Nincs abban semmi különös, hogy a fiatalok beszédében is előfordul az argó, sőt a tolvajnyelv szavai is, hiszen a beszélt köznyelv is - környezettől, helyzettől függően - kölcsönöz néha a csoportnyelvckből, a familiáris argóból. (Nem a tolvajnyelvi szó veszélyes igazán, hanem a jassz társadalmi hatása.) Amíg a fiatalok nyelvére a tolvajnyelv teremtő kedve hat csupán, nincs különösebb baj, a kritikátlan átvételek, az utánzás sokkal veszélyesebb. A tolvajnyelvi szóanyag persze minden nyelvi rétegben „negatív jelenség" 6. Bomlasztó jelenség, mert „általánosan ismert és használt szavaink értelmét kikezdi" 7, a jassznyelv idegen elemei pedig a nemzeti nyelv jó hangzását, hangulatát is rontják. Nem kevésbé veszélyes azonban ez a szóanyag a társadalom oldaláról sem. A durvaság, a cinizmus, a lekicsinylés, a henye gondolkodás terjedéséhez ad a tolvajnyelv maga teremtette szavakat, kifejezéseket. Átvételük ezért egyetlen rétegnyelvnek sincs hasznára. (A tolvajnyelvi szavak és argók mozgását nehéz figyelemmel kísérni: előfordul, hogy egyidőben több nyelvi rétegben is felbukkannak. A buli például egy csoport-nyelvből kerülhetett be a tolvajnyelvbe - lásd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát, Bp. 1967. -, ma azonban már előfordul a fiatalok nyelvében és a jégkorongozás szókincsében is.) 187