Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Dezső: A Várkonyi-féle agrárszocialista mozgalom költészete

Várkonyi forradalmi vetése 1898-ban beérett, a Bodrogközben. Számos helyen került sor lázadásra és földfoglalásra. Természetesen a megtorlás sem maradt el: csendőrsortüzekkel, kivételes állapot bevezetésével válaszolt rájuk az államhatalom. A mozgalom ekkor keletkezett emlékein érthetően erős a folklorisztikus vonás. Igazolásul idézzünk néhányat! „Búsulnak a szegények, Mérnek az indzsellérek. Már az urak a határt Egészen elfoglalták." „Cucilista az én babám, Nappal szánt-vet, boronál: Este későn hozzám jár." „Túl a Tiszán szépen muzsikálnak, Jó kedve van a cucilistának. Énnekem is de jó kedvem volna, Ha a babám cucilista volna." „Cocilista, az akarok lenni, Nékem abból nem parancsol senki, Se bíró, se jegyző, En leszek a cucilista vezető." a nyirKaraszi agrarszociansták börtöndalaiból is idézzünk föl egyet! „Szocialista rabok, Ne szomorkodjatok! Erősen bízzatok, Majd megszabadultok!"

1

9 Az aratósztrájkok idején a birtokosok - bár a kormány csendőri felügyelet mellett légiónyi sztrájktörőt tartott készenlétben Mezőhegyesen - igyekeztek gazdasági gépekkel is bebiztosítani magukat. Ezt is megénekli a panaszdal: „Ha a bérre munkás azt mondja, hogy kevés: Nem törődnek vele, ott az aratógép. Nem szolgál robotot a harmados földre: Nem törődnek véle, mert van kapa, eke..."

2

0 Az agrárszocialisták általában antiklerikálisok voltak. Amikor a századvégen törvénybe iktatták a polgári házasságot, sokan nem tartottak egyházi esküvőt. Dalban agitáltak a polgári házasság mellett: „Anyakönyvvezető, vedd fel azt az irkát, írd be a mi szerelmünk hűséges nagy voltát, Páter úr haragszik, nem jár neki stóla, Fekete csuhába' jár-kel burkolózva".

2

1 vagy: vagy: vagy: 180