Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Dezső: A Várkonyi-féle agrárszocialista mozgalom költészete

Eszmei hovatartozandóságukról vallanak az alábbi sorok is: „...Lassallc Ferdinánd és Marx Károly tana, Mint égő fáklya ragyog majdan a világra. El fog alant - nyomor, s felül a gőg tűnni, Ember embertársát meg fogja becsülni..."

1

4 Ismert motívumokra épül az alábbi, paraszti népdal hangulatát idéző „panaszdal" is: ,,... De bánatos az életem, Hogy jogom nem élvezhetem. Jogom nélkül csak rab vagyok, Ha terhelnek, mint a barmot. Nem szólhatok, nem kérhetek: Munkástársak, ébredjetek!"

1

5 Az agrárnépesség legkedveltebb dala az elnyűhetetlen Kossuth-nóta volt. Ennek több ezerre menő szövegvariánsából is álljon itt egy FSZP-változat: „Felsütött a nap sugára A mezei munkásokra. Független szocialista Ez a munkások jelszava. Éljen a munkás! Egyenlőség, testvériség, Legyen bármilyen nemzetség: Német, szerb, tót, rác vagy magyar Ha a munkásnak jót akar. Éljen a munkás!

1

6 A Táncsics-féle kortesdalból népdallá lett panaszos dal is újabb variánssal gazdagodott: „... Szolgabírót én nem teszek, Mégis neki én fizetek, Engem hajtnak töltni gátot, Mégis én fizetek vámot."

1

7 Lendületes és szilaj hangú a következő „biztató": „Ajkunkról újra zeng a dal Féktelen szabadon. Közeleg a nagy diadal: Győz a néphatalom. Ki népeket igába hajt, Porba hullva esdekel majd! Elő! Elő! Előre néperő!"

1

8 179