Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rakonczai János-Dövényi Zoltán: Földrengések Békés megyében

4. ábra A Földön 1961-1969 között kipattant közepes, és nagy méretű földrengések epicentrumai és a litoszféralemezek határai (HORVÁTH F. 1977 és LE PICHON in HÉDERVÁRI P. 1974 után) Az 1960-as évek második felében sikerült a földtudományoknak bizonyítani, hogy a Wegener-féle kontinensúszás-clmélet továbbfejlesztésével egységesen, jól magyarázhatók a Föld fejlődésének nagyfolyamatai. A föld évmilliók során változó arculatának kialakításában hat ún. litoszfératábla* (4. ábra) játszik döntő szerepet. Ezek a lemezdarabok egymáshoz viszonyítva a Föld mélyében lezajló hőáramlások hatására mozgást végeznek. Az érintkezési zónáikban kialakuló szakító és torlódó feszültségek hatására földrengések és vulkáni tevékenység lép fel. A Föld e nagytektonikai zónáiban keletkeznek a legerősebb földrengések, s kipattanási helyeik szinte körülrajzolják a litoszfératáblákat. Amíg ezen vonalak mentén mindennaposak a földrengések, addig a litoszfératáblák nagy belső területein számottevő nagyságú földrengés alig lép fel. Ennek magyarázata, hogy a lemezdarabok mentén többnyire a teljes vastagságú litoszférára kiterjedő tektonikai mozgások keltik a földrengéseket, míg a litoszfératáblák belsejében csak annak egyes részterületei közötti (lényegesen kisebb vastagságra kiterjedő) feszültségkiegyenlítődés a kiváltó ok. A litoszfératáblák a földtörténet során változtatják nagyságukat, helyüket és helyzetüket. Néhány tízmillió évvel ezelőtt hazánk területe is egy nagytektonikai zónához tartozott. Ez az andezites vulkanizmussal kapcsolatos állapot a miocén időszak végére (mintegy 12 millió éve) megszűnt, s azóta a Magyar-medence tektonikai jellege megváltozott. Jelenleg hazánk az európai lemez tektonikailag nyugalmasabb részéhez tartozik. A Földközi-tenger és az azt északról övező lánchegységek már az afrikai és eurázsiai lemez érintkezési zónáját képviseli és ezért szeizmikusán aktívabbak. Ettől a zónától északra is van azonban a mélyben néhány ún. mikrolemez (a két nagy litoszféralemez torlódó érintkezésekor szakadtak le), amely esetenként pusztító földrengést is kiválthat. Egy ilyen, a Kárpátok déli *A hat litoszfcratábla közül öt kontinenshez kapcsolódik, de azoknál minden esetben nagyobb.