Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rakonczai János-Dövényi Zoltán: Földrengések Békés megyében

előterében található mikrolemez okozta'áte 1977. évi romániai földrengést. Ismereteink szerint hasonló mikrolemezzel a Magyar-medence közveíícn kö, nyékén nem kell számolni. A már ismertetettek alapján vidékünket „csupí 1' helyi tektonikai jellegű földrengések veszélyeztethetik, melyeknek erőssége azonban nagyságren, dben lényegesen nem haladhatják meg a június 22-én tapasztaltat. A békési földrengés földtani oka Végezetül szükséges a békési rengések kialakulásának magyarázata. A ht lyi földtani adatok ismeretében esetünkben kizárható mind a vulkanikus, mind a beszakadásos are det. Ezek szerint a békési rengés a leggyakrabban előforduló tektonikus rengések közé tartozott. Kek tkezésének megmagyarázásához azonban át kell tekinteni a tágabb terület földtani fejlődésmenetét. 5. ábra Vázlatos földtani szelvény Dombegyház és Sarkadkeresztúr között (Az ELGI szeizmikus mérései alapján szerkesztve) Jelmagyarázat: 1. felső-pannóniai és annál fiatalabb üledékek 2. alsó-pannóniai üledékek 3. miocén vagy annál idősebb üledékek 4. alaphegység A Magyar-medence olyan hegyközi süllyedék, melyet - főleg a harmadidőszak és a negyedidőszak elején lezajlott nagytektonikai folyamatok eredményeként - vékony kéregvastagság és magas geotermikus hőmérséklet jellemez (STEGENA L. 1973). A kivékonyodott kérgű és ennek következtében megsüllyedt területen jelentős vastagságú üledék halmozódott fel. A süllyedés mértéke még egymáshoz közeli helyeken is nagyon eltérő volt, emiatt a jelenlegi sík felszín alatt igen változatos a domborzat. Jól bizonyítják ezt a szeizmikus mérések (5. ábra). Az alaphegység Dombegyház környékén még alig 1000 méterre van a felszíntől, Lökösháza térségében azonban már megközelíti a 4000 métert, sőt Elek és Gyula között mélysége ugyan bizonytalan, de a 8000 métert is meghaladhatja. A szilárd medenceajzat felszínéről szerzett információk arra utalnak, hogy Békés közelében is jelentős mélységkülönbségek vannak. A kis távolságon belül az alaphegység felszínén jelentkező nagy mélységeltérések miatt már olyan kőzetfeszültségek lépnek fel, amelyek eleve indikálják a rengéseket. Az ajzatra települő lazább, meg 136