Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Bálint Ferenc: Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről

Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről BÁLINT FERENC Az 1918-1919. évi forradalmak megyei történetének feldolgozása keretében a kutatás kiemelt figyelmet fordított eddig is az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés körébe tartozó eredmények és megfogalmazott célkitűzések vizsgálatára.

1 Néhány jelentős forrás publikálása is megtörtént.

2 A fennmaradt adatokból meggyőzően kiviláglott, hogy a forradalmak idején a megye proletariátusa, a haladó értelmiség legjobbjaival - elsősorban a tanítókkal és a polgári iskolai tanárokkal, tehát a tömegek oktatását ellátó pedagógusokkal együtt óriási erőfeszítéseket tett a kulturális felemelkedés érdekében. A megdöntött régi rend elhanyagolt népoktatásának minden gyengesége, az úri világ nacionalista és konzervatív nevelési célkitűzéseinek káros volta, az iskolán kívüli művelődés korszerű megszervezésének hiánya, az oktatásügy egészét átszövő egyházi befolyás - és még sok más tényező felismerése, a korábbi szellemmel és gyakorlattal történő szakítás jellemezte a polgári demokratikus forradalom utáni hónapokat. Az ország politikai balratolódásában, a szocialista mozgalom újraéledésében és gyors térhódításában, az orosz forradalom eszmei kisugárzásában találhatjuk meg annak a nagy tettrekészségnek az alapját, amely a nagy önállóságról tanúskodó kezdeményezések mögött volt. Jelentős lendítő erőt adott az újrateremtő szándéknak az a mozgalmi hagyomány, amely a haladó népoktatási, népművelési törekvések körüli és a századfordulótól a világháborúig tartó küzdelmekből származott. A Viharsarokban Czabán Samu, Szeghalmi Gyula, Krecsmarik Endre és mások voltak ennek a megújító szellemnek, a szocialista munkásmozgalomra támaszkodó művelődési igényeknek a korábban is ismert harcosai. Az 1918 novemberétől 1919. március 21-ig tartó időszak az útkeresés, a proletárdiktatúra alig egy hónapos fennállása a céltudatos cselekvés jegyében telt cl. Az alább közölt, eddig nem publikált és fel nem használt egykorú iratokból szembetűnően látható mindez. A régi bűnök és mulasztások helyrehozatalát a kultúra, az oktatás tartalmi átalakításával, az elavult szervezeti keretek megváltoztatásával, a művelődés hatókörének kitágításával akarták kezdeni elődcink. A Tanácsköztársaság rendelkezései - legelső helyen az oktatásügy egészének állami kézbe vétele - alapján forradalmi határozottsággal és gyorsasággal indult el a szocialista művelődés megszervezése. A dokumentumok jól példázzák a helyi sajátosságokat, a kezdeményező készség irányait, a sokféleségben is világosan megjelenő azonosságot. A közölt iratokat a megértéshez és az értékeléshez szükséges jegyzetekkel láttuk el. A tartalmi szempontból kevésbé lényeges, kihagyott részek lényegét is a jegyzetekben ismertetjük. Az egykorú szövegekben csak a nyilvánvaló helyesírási hibákat javítottuk, az esetleg hiányzó központozást pótoltuk. Az eredetiben kimaradt szavakat szögletes zárójelbe téve adjuk, az egyértelművé tétel célzatával. 11