Békési Élet, 1979 (14. évfolyam)

1979 / 1. szám - FORRADALMAK-TANÁCSKÖZTÁRSASÁG - Bálint Ferenc: Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről

Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy a korábbi kutatásokból kimaradt, jelentős forrásegyüttesből - a Horthy-korszak első öt esztendejében keletkezett pedagógus fegyelmi eljárások hosszabb ideig lappangó gyűjteményéből, amely a Békés vármegyei Közigazgatási Bizottság iratai között található meg - a kiemelkedően jelentős iratokat adjuk közre. A dokumentumok annak köszönhetik fennmaradásukat, hogy eredetben vagy hiteles másolatban bizonyítékként csatolták őket a fegyelmi vizsgálatok anyagához. A közölt iratok Szeghalomról, Orosházáról, Nagyszénásról és Csorvásról származnak. A két forradalom időszakának művelődésügyéről eddig kialakult ismereteinket lényegesen bővítik. Különösen abban a vonatkozásban, hogy a politikai tudatosság milyen erős volt a megyebeli pedagógusok körében. Ennek tükre az egyházi befolyással való határozott szakítás megfogalmazása, különösen Horváth Lajos csorvási tanító záró dokumentumként publikált erkölcstani fejtegetéseiben. Szembetűnő a munkásművelődés iránti igény felismerése is. Sajátos érték a munkásnők körében szervezett, politikai töltésű kulturális munka részleteit megörökítő két jegyzőkönyv. Közleményünk összeállítása során tudatosan mellőztük a korabeli megyebeli újságok művelődésügyi tárgyú közleményeinek beiktatását. Két okból: Részint könnyebb hozzáférhetőségük, másrészt pedig a már megjelent dolgozatokban történt felhasználásuk miatt. Ha szöveg szerint nem is, tartalmuk szerint már ismeretesek. Jegyzőkönyv

3 felvétetett Nagyszénáson 1918. évi december hó 5-én, a nagyszénási állami tanítói tantestületnek c napra összehívott rendkívüli gyűléséről. Jelen voltak: Szollár Pál igazgató tanító elnöklete alatt Manzelné Barna Ilona, Epcrjessy Vilma tanítónők, Bucskó Gizella óvónő, Kontsek Lázár, Pál István tanítók. Szollár Pál üdvözli a jelenlevőket, a gyűlést megnyitja, felkéri Pál Istvánt, mint a rendkívüli gyűlés indítványozóját, a szóllásra. 1. Pál István jelenti, hogy a múlt gyűlésből elmaradt indítványok és szükséges újjítások életbeléptetése végett tartotta szükségesnek a rendkívüli gyűlés összehívatását. 2. Pál István így szólt: Mindnyájan ismerjük Czabán Samut, ki itt tanítóskodott mi közöttünk,

4 de az elfojtott nagy szelleme kiterjedt az egész haza tanítóságára, melynek célja az igazi népművelés, eredménye csak a tanítói kar fizetésének javítása lett. Mint az állami tanítók országos egyesületének elnökét, az akkori minister úr állásától elmozdította. Indítványozza, hogy a nagyszénási állami tanító testület, melynek kitűnő tanítója volt, őt mint az ország összes tanítóságának derék harcosát, új és magas állásában

5 kartársi szeretettel üdvözölje, kívánjunk neki áldást további működésére, s erről őt jegyzőkönyvi kivonatban értesítsük. Az indítvány elfogadtatott. Az elnöklő igazgató az indítványt magáévá teszi, annál is inkább, hogy megcáfoljuk a lapoknak azt a hírét, mintha a nagyszénási kartársai üldözték volna cl. Elüldözte őt a rendszer, mely akkor a szabad szót nem tűrte.

6 3. Pál István indítványozza, hogy József királyi főherceg háborús könyvét ne az ifjúsági könyvtárba helyezzük el, mert az nem oda való, virág vagy átok lehet a gyermek kezében. A könyv átolvasás végett másoknak is átadatott. Javasolja a tanítói tudományos könyvtárba való helyezését. 4. Pál István indítványozza, hogy a tanulók köszönését módosítsuk és egységet vezessünk 12