Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

dult jászberényi ,,Jász-Kunság" volt, azt megelőzően más rendszeres vagy alkalmi lapról a kutatás nem tud. Szolnok város első lapja, a „Külső-Szolnok", 1873-ban kezdődött, de már a következő évben megszűnt. 1877-től számítható a szolnoki lapkiadás folyamatossága. Karcagon 1877-ben, Mezőtúron 1878-ban, Kunszentmártonban, 1887ben, Tiszafüreden és Jászapátiban 1888-ban Kisújszálláson és Túrkevén 1891-ben indult az első helyi újság, többnyire az első nyomdák felállításával egyidőben. A múlt század végén 12-14 között, az 1910-es évek elején 32-35 között, az 1930as években 36-46 között ingadozott a Szolnok megyében esztendőnként kiadott vagy készült újságok és folyóiratok száma. Országos ismertségre egy sem emelkedett, kivéve az átmenetileg a megyében kiadott néhány orgánumot. (Érdemes Békés megye adatait ideiktatni a fentebbi időmetszetek szerinti sorrendben: 12-16, 25-29, 31-54 lap egy évben.) Hosszú időn át megjelenő újság Szolnok megyében is kevés akadt; talán az 18771938 között fennálló Karcag és Vidéke, továbbá az 1884-1944 közötti Mezőtúr és Vidéke, meg az 1890 és 1944 között élő Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok említhető ilyenként. Az 1918-1919. évi forradalmak, illetve az ellenforradalmi rendszer kezdete a helyi lapok történetében is cezúrát jelentett. Szolnok megye munkásmozgalmi hírlapanyaga és felszabadulás utáni kezdeti újságkiadása különös figyelemre érdemes, tartalmi gazdasága és sokszínűsége miatt is. Az 1918/19-es Jászsági Néplapot és a Szolnoki Munkást az 50. évfordulóra kiadott hasonmásokból széles körben megismerhette az utókor. A felszabadult megye első lapja, a kommunista szolnoki Dolgozók Lapja, 1944. december 13-án indult. 1945. május i-én kezdte életét Tiszavidék címen Szolnokon az a demokratikus napilap, amelyből 1949 őszén a ma is fennálló Szolnok megyei Néplap kinőtt. A bibliográfia forgatása során érdeklődéssel kerestük a két megyét összekapcsoló adalékokat. Keveset találhattunk. Nem akadt száz év alatt olyan jelentős szerkesztő, aki pl. mindkét megyében működött volna. Hat esetben említi a kötet, hogy valamelyik Szolnok megyei periodika átmenetileg Békés megyei nyomdában készült: négy esetben Gyomán (kettő Knernél), két esetben pedig Szarvason. Három mezőtúri, egy túrkevei, egy törökszentmiklósi és egy kunszentmártoni újság szerepel ilyen adattal. Megyénk nyomdáinak nem volt számottevő vonzása Szolnok megye irányában. Ami volt, az kölcsönösnek mondható, hiszen Békés megye hat felszabadulás előtti lapja viszont törökszentmiklósi, kisújszállási nyomdák terméke volt egy ideig. A Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája tizenöt szépirodalmi, közművelődési vagy tudományos folyóiratot tart számon 1868tól 1972-ig terjedően. Közülük kilenc Szolnokon jelent meg, zömmel az 1930-as években. Általában rövid életű kísérletek maradtak, nemegyszer - mint pl. az 1931-32-ben fennállt és Kaposvári Gyula tanulmányából jól ismert, progresszív Irodalmi Kurir - maradandó értékű törekvések jegyében. Ahogy Békés megyének, úgy Szolnoknak sem volt 1954-ig hosszabb időn át fennálló, igazán színvonalas folyóirata. 1954-ben indult és 1975 derekáig változatlan profillal jelent meg Szolnok és a megye első folyóirata, amely megérdemelt országos elismerést szerzett és minőségi fordulatot hozott szomszédunk művelődéstörténetében: a Jászkunság. A tíz tematikus csoporton belüli 87 alcsoportba sorolt, 1263 tételből (ebből 752 a tanulmány, cikk, recenzió, 511 az illusztráció) álló Jászkunság-repertórium egy nagyszerű, példaadó, több mint két évtizedes úttörés és kiteljesítés hűséges tükörképe. Az 1954 augusztusában sokszorosított kiállításban indult folyóirat fogalommá vált. A Békési Élet első lépéseit is a Jászkunság példája inspirálta. Kaposvári Gyula baráti tanácsai, biztató segítsége a mi folyóiratunk arculatának formálásában jelentős szerepet játszottak. (A Jászkunság felelős szerkesztői tisztét 1956 végéig Kisfaludi Sándor, 1958-1961 között Szurmay Ernő, 1962-től az 1975. évi profilváltozásig Kaposvári Gyula töltötte be.) A tudományos és közművelődési célzatú, szépirodalmi anyagot nem publikáló vidéki folyóiratok történetében az 1954-1975 közötti Jászkunság jórészt tipikus, részben sajátos utat képvisel. Kaposvári Gyula nagy dokumentatív értékű, példás szerénységet sugárzó előszava ezt kíséri végig a repertóriumban, amikor a folyóirat születéséről és szerkesztési célkitűzéseinek fejlődéséről beszámol. A Jászkunság a Szolnok megyei pártszervek és az ismeretterjesztő társulat országos központja és helyi erői kezdeményezésére és összefogásával indult útjára, a maga műfajában vidéken legelsőként. Mindvégig vállalta a magas színvonalú ismeret519