Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

terjesztő feladatot. Indulásában kc

:t célkitűzés játszott döntő szerepet: a szűkebb haza iránti, szocialista alapállásból táplálkozó és sokoldalú érdeklődés kielégítése az alkotó értelmiség tevékeny munkájával - egyfelől; a szóban elhangzott, nívós ismeretterjesztő előadások nyomtatásban való megörökítésével a közművelődés cs a tudomány szolgálata - másfelől. Ahogy szélesedett és tartalmasabbá vált kulturális forradalmunk, ahogy izmosodott a vidéki, különösen a szolnoki és a Szolnok megyére vonatkozó kutatás, úgy erősödött és gazdagodott a Jászkunság is. A szerkesztők, köztük is legjobban Kaposvári Gyula áldozatos (elsősorban társadalmi munka jellegű elismerésben részesített) és fáradtságot nem ismerő tudományszervező tevékenységének az eredményeként a folyóirat szerzőinek köre kitágult, a Jászkunság tömörítő műhely szerepe megnőtt és állandósult. A közlésre kerülő kéziratok a korszerű helyismeret, a modern Alföld-szemlélet szellemét hordozták. A maiság és a történetiség együttese arányaiban példásan alakult. A folyóirat tematikai gazdagsága a rövidebb tanulmányokkal a szerény terjedelem mellett is elérhető volt. A szerkesztők saját írásaikkal mindig a kívánt profilt erősítették. (Kaposvári Gyula 66 tanulmánnyal, cikkel, fényképfelvétellel szerepel pl. a repertóriumban.) Az 1954 és 1975 közötti Jászkunság 752 tanulmánya, cikke, recenziója a repertórium szerinti csoportosítás szerint legalább egyharmadában történeti jelleggel íródott. Gazdag anyagot adott közre a folyóirat a történelmi sorsfordulók megyei kérdéseiről (1848, 1918-1919, 1944-1945), a honfoglaláskori kutatások állásáról, a megye műemlékeiről. A munkásmozgalom-történeti közlemények főként az agrárszocialista mozgalmakat tárgyalták. Értékes a közlekedéstörténeti cikkek sora (a tiszai hajózás és a Pest - Szolnok közötti vasútvonal kapcsán). Szerzők hiányában kevés gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmány született. Erőteljesen szerepeltek ugyanakkor fontos irodalomtörténeti kutatási beszámolók és adalékok. (E témakör 74 írással 21 év alatt.) Kiemelkedően rangos néprajzi dolgozatok is rendszeresen megjelentek a Jászkunságban. A folyóirat fontos eredménye, hogy megfelelő arányban és rendszeresen tudott természettudományi, műszaki, közgazdasági, városfejlesztési kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat közölni, valamennyit szoros megyei és szolnoki kötődéssel. Az idevágó írások száma kétszáz körül van. Nagyon fontos anyagokat olvashattunk ajászkunságban Szolnok regionális szerepköréről, a nagykunsági városok fejlesztési perspektíváiról. Igen nagy figyelmet szentelt a szerkesztő a vízgazdálkodási és öntözési kérdéseknek, különösen a Tisza II. öntözőrendszer kapcsán. Erről közel 30 dolgozat tanúskodik. Az elmondottak után önként adódik a kérdés: Témák és szerzők szempontjából milyen kapcsolat épült ki a Jászkunság és Békés megye között? A folyóiratnak megyénkben is rendszeres olvasói , és előfizetői voltak. 1954 és 1975 között hat olyan szerző szerepelt a Jászkunságban, közel húsz dolgo- | zattal, aki hosszabb ideig vagy a tanulmány megírása idején megyénkben élt, megyénkhez erősebben kötődik. Közülük Szűcs Sándor, Dankó Imre, Lükő Gábor, Szilágyi Miklós nevét említjük. Ecsegpuszta néprajzát két fontos közlemény, a dévaványai „juhbehajtás" Arany János által megénekelt históriáját szintén két dolgozat tárgyalta a Jászkunságban. A mi számunkra is fontos József Attila öcsödi kapcsolatainak feltárása, a Dózsa-forradalomban szerepet játszó Ványai Ambrus kilétének megvilágítása, amelyek szintén a Jászkunságban olvashatók. Értékes adatokat kaphatunk arról is, hogy a karcagi kommunisták tevékenysége hogyan terjedt ki a megyénkbe tartozó Bucsára. Nem érdektelen a csabai származású Vidovszky Béla nyilatkozata a szolnoki művésztelepről, mivel ő annak tagja volt. Mindezen dolgozatok, cikkek gyors megtalálását a repertórium kitűnő mutatói teszik lehetővé. A két ismertetett Szolnok megyei könyvészeti munka ilyen vázlatos áttekintése is megerősítheti a régi módszertani és tartalmi igazságot: Minden jó és színvonalas kiadványra a megyehatárokon túl is figyelnünk kell, elsősorban az összemérés lehetőségeit keresve, másfelől pedig a mi számunkra különösen értékes tények és adatok megismerése érdekében. 520