Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - EMLÉKÜLÉS OROSHÁZÁN, AZ 1937. ÉVI VIHARSARKI ILLEGÁLIS KOMMUNISTA LETARTÓZTATÁSOK NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓJÁN - Nagy János: Az 1937. évi letartóztatások és a viharsarki szocialista mozgalom

a kegyetlenség, amellyel a viharsarki mozgalom letörésére törekszenek. A terrorhadjárat célja a munkásmozgalom, a fasiszta uralom egyetlen következetes ellensége, teljes felszámolása." Rámutatott arra, hogy a hatóságok és a nyilasok minden tekintetben „összedolgoznak" a proletáriátus megfélemlítésére. A KMP lapja szélesebb összefüggésben, az ország más vidékein történt hasonló csendőri akciókkal együtt, az antifasiszta egységfront oldaláról értékelte az orosházi eseményeket is, rámutatva arra, hogy Szemenyei Gy. László személyében beépített provokátor buktatta le az orosházi mozgalmat. így írt a párt lapja: „Mi az oka ezeknek a büntető expedícióknak, a csendőrség, a belügyi nyomozók rémuralmának ? Pécsett miért bocsátották el a bányászszervezet bizalmijait, miért állították őket bíróság elé? Mert nagyobb darab kenyérért vezették harcba a munkásságot. Karcagon miért cipeltek a csendőrlaktanyába 18 cipészmunkást ? Mert azon tanakodtak, mit kéne tenni, hogy minimális bérek Karcagon is érvénybe lépjenek. A tarjáni bányamedence csendőri megszállásának, a paxittöltényes provokációnak, 12 bányászbizalmi lefogásának igazi okát maga Széli belügyminiszter árulta el, közölvén, hogy Salgótarjánban bérmozgalom tartotta »izgalomban« a bányászokat. Es Orosháza, Szarvas ? A nagybirtokosok már hetek óta panaszkodnak, hogy a földmunkások nem »illedelmesek« többé, nem tartják be a szerződéseket, magasabb bért követelnek. Félő, hogy a gazdasági fellendülést nemcsak a bankok és kartellek használják ki, hogy a magas búzaárból nemcsak a nagybirtokosoknak lesz haszna, hanem a munkásság is kihasználja a munkapiac kedvezőbb alakulását nyomorúságos béreinek megjavítására. Nosza, belügyi nyomozók, csendőrök - cl kell hárítani ezt a veszedelmet! A hatósági büntető expedíciók és a nyilas provokációk forrása közös. Arról van szó, hogy a munkásszervezeteket »megpuhítsák«, hogy verekedéseket, összeütközéseket provokáljanak, hogy az országban így polgárháborús légkört teremtsenek és előkészítsék a talajt a munkásszervezetek fasiszta megrendszabályozására... Nyilasok és hatóságok összedolgoznak, hogy a munkásszervezeteket féllegális helyzetbe szorítsák. Nyilasok és hatóságok összedolgozva vadásznak a munkásmozgalom funkcionáriusaira, akiket hovatovább törvényen kívül álló szabad prédának tekintenek. Nyilasok és hatóságok összemfíködvc rontanak a munkásmozgalomra, mert tudják, hogy a szervezett munkásmozgalom a reménye, a vezetője az ország demokratikus megújhodását követelő dolgozó néptömegeknek. A magyar munkásság ... a nyilasok golyói, a belügyi nyomozók kínzószerszámai ellen védekezni akar. De aki azt hiszi, hogy a védekezés csupán fizikai ellenállásból áll - téved. A védekezés: az ország demokratikus elemeinek összefogása, munkásság, parasztság, dolgozó polgárság népfrontjának megteremtése. A munkásság ezen a téren vár és követel cselekedeteket a szociáldemokrata párttól." Az orosházi brutális vallatás híre az egész országban elterjedt. A szervezett munkásság felháborodása olyan méreteket öltött, hogy az SZDP központi vezetése sem tudott kitérni az állásfoglalás, a tiltakozás elől. Annál inkább, mert az SZDP-nek a jobboldalt segítő csendőr- és rendőrterrortól már saját szervezeteinek fennmaradását is féltenie kellett. A Népszava 1937. július i-én adott hírt először az orosházi letartóztatásokról, a 7-es szobában alkalmazott szadista vallatási módszerekről, majd egymás után több cikkben igyekezett népszerűsíteni a szociáldemokrata párt egyes parlamenti képviselőinek, így a hódmezővásárhelyi Takács Ferencnek, majd Szeder Ferencnek az ügy miatti tiltakozását, orosházi látogatásukat, amelynek volt bizonyos mérséklő hatása. A közvélemény és a külföld előtt a törvényesség és jogtisztelet pózában tetszelgő kormány a belügyminiszter révén tessék7