Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Tóth József: Adalékok az Alföld első világháború előtti népességmozgásához - különös tekintettel Békés megyére

Ü! 1 Iliim 2 2. ábra Békés megye és a környező legfontosabb városok népességcseréje a születési hely és az összeírás helye alapján (1910) Jelmagyarázat: 1. A népességcsere mérlege (1 mm

a = 20 fő) 2. A népességcsere iránya (a nyíl az összeírás helye felé mutat; 1 mm=500 fő). 3. Az alföldi megyek között Békés népességének mobilitása az átlagosnál kisebb volt, elsősorban a bevándorlók alacsony értéke következtében. Ezt mutatja a 100 elvándorlóra jutó odavándorlók száma is: ez az Alföldön Békés megyében volt a legkisebb. Mivel az I. világháború előtt a természetes szaporodás értéke is itt volt a legalacsonyabb, a tényleges szaporodás terén csak Csanád megyét tudta megelőzni Békés. Az Alföld a megye népességének migrációjában meghatározó szerepet töltött be: a bevándorló népesség fele innen származott, az elvándorlóknak pedig több mint egyharmada itt telepedett le. Ezek az értékek még magasabbak lennének, ha Bihar és Arad megye alföldi területeinek adatai is rendelkezésre állnának. Békés népességcseréje a hat alföldi megyével* szemben 1900-ban és 1910-ben is veszteséges volt (5133, illetve 5249 fő), néhány relációban azonban történt értékelhető változás (3. ábra). A századforduló táján Békés megye Csongráddal és Hajdúval szemben még minimális nyereséget realizált, egy évtizeddel később viszont valamennyi megyével szemben veszteséges volt. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyével szembeni veszteség 10 év alatt négyszeresére növekedett (464 fő-1830 fő). Ennek oka valószínűleg a főváros körüli településgyűrű igen erőteljes szívóhatása volt. * A megyék adataiban a thj. városok is szerepelnek. 59