Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Tóth József: Adalékok az Alföld első világháború előtti népességmozgásához - különös tekintettel Békés megyére

j. ábra Békcs megye és az alföldi megyék népességcseréje a születési hely és az összeírás helye alapján Jelmagyarázat: i. A népességcsere iránya 1900-ban 2. A népességcsere iránya 1910-ben (a nyíl az összeírás helye felé mutat) A Jász-Nagykun-Szolnok megyével szembeni veszteség jelentősen csökkent (1182 főről 683-ra). Az alföldi megyék közül mindkét időpontban Csanáddal szemben volt a legnagyobb vesztesége Békésnek: 1900-ban alföldi relációjú passzívumának kétharmada, 1910ben pedig egyharmada jutott erre a megyére. Az utóbbi megállapításból két dolog is magyarázatot igényel: - miért Békés megyével szemben realizált ekkora nyereséget az egyébként jelentős tömegű népességet veszítő Csanád? - mivel magyarázható a nyereségének ilyen mértékű csökkenése? Mindkét jelenség oka elsősorban a két megye eltérő agrárviszonyaiban kereshető. Békés megye fejlettebb településeiben az 1848-as jobbágyfelszabadítással a nagybirtok túlsúlya is megszűnt, s ezeken a helyeken az agrárfejlődés alapja a paraszti birtok lett. A forradalom nem oldotta azonban meg a Csanád megyében jelentős számú telepített kertészközségek problémáját: ezek örökváltságára csak 1873 után került sor. A telepesek csak magas megváltás ellenében juthattak volna hozzá az addig használt földekhez. Rossz anyagi helyzetük következtében azonban nem tudták felvenni a versenyt azokkal a tőkeerős paraszti elemekkel, melyek jelentős részben a Békés megyei mezővárosok tehetős polgárai voltak. Ezek felvásárolták a kincstári földeket a telepítvényesek elől, s egy részük le is telepedett az új birtokon. A Békés megyei tehetős parasztok birtokvásárlásai Csanádon kívül Csongrád és Arad megyében is elég jelentősek voltak. 60