Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - SZEMLE
Szőrcg és népe (Tanulmányok) Szerk.: Hegyi András Szeged, 1977. (^4 Szeged Megyei Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának kiadása, 404 old.) HONFI JÓZSEF I Ennek a szép kötetnek borítólapján Szőrcg madártávlati képének egy darabja látható. Az ötletes borítólap a bírálóban máris felvet egy kérdést: vajon j a terjedelmes kötet tartalmára mi jellemző? Madártávlatból egyszerű áttekintését kapjuk-e itt a hosszú és viharokban, megpróbáltatásokban gazdag múltú településnek, vagy emberközelbe kerül a szőregiek története? Máris megmondhatjuk, hogy a kötet legfőbb erénye az embcrközelség, hogy azokhoz szól, akik szűkebb hazájuk mostani történetét csinálják. Gondolom, sokan nehezen is várták a könyv megjelenését, hiszen - amint ez a szerkesztő utószavából is kiderül - a kötet elkészítése Szőrcgen közüggyé vált, megjelenését sokan, sokféle módon segítették. Mi volt az oka ennek a széles körű együttműködésnek? Úgy hisszük, mindenekelőtt az, hogy közeledett a község újratelepítésének 230. évfordulója (1976) s az ilyen évfordulók előtti időszakban a tapasztalat szerint megélénkül az érdeklődés a lakóhely története iránt. Ki mivel tudott, segített itt is: az anyagi támogatástól az adatközlésig. így lett ez a mű kollektív munka, a szerzők cs a leendő olvasók alkotó együttműködésének eredménye. Ráadásul a szerzők sem kizárólag történészek. Geográfus, nyelvtörténész, néprajzos és írók fogtak itt össze a történészekkel, hogy közös munkában sokrétűbben tárhassák elénk ennek a több tekintetben is sajátos településnek a történetét és egy kevéssé a jelenét is. Ezzel a helytörtenetírás legősibb, s szerintem a legértékesebb hagyományait követve valóságos kisenciklopédiáját adták az általuk megírt területnek. Andó Mihálynak Szőrcg természeti, földrajzi viszonyait bemutató rövid, de annál érdekesebb tanulmányát Szabó József Szőrcg földrajzi neveinek feltárásával, rendszerezésével foglalkozó dolgozata követi. A szerző megpróbálkozik a falu nevének megfejtésével, majd a belterület és a külterület földrajzi neveit gyűjti egybe és rendszerezi. Nagyon jól tette a szerző, hogy gyűjteményébe a régi nevek mellett az újabban keletkezetteket is szerepelteti. Szeretnénk remélni azonban, hogy az egyes utcák, dűlők, tereptárgyak neveinek megfejtésén a szerző még tovább fog munkálkodni, s például világosságot derít a Kórós névre. Kórós, Kórós-Sziget, Kórós-derék nevű határncvckkel az Alföldön másutt is találkozunk. Lehet, hogy ezek vizsgálata hozzásegíti a szerzőt e szőregi külterületi név megfejtéséhez. A kötet második része a Szőrcg történetével foglalkozó tanulmányokat tartalmazza. Az itt közölt tanulmányok áttekintik a terület és a település történetét az őskortól 1947-ig. Az olvasó számára meggyőzően bizonyítják a szerzők, hogy Szőreg nagy múltú település. A Szőreg területén végzett ásatások során feltárt leletek nemcsak helyi jelentőségűek, hanem jelentős segítséget adnak a DélAlföld őstörténetéhez is. Trogmayer Ottó itt közölt tanulmányában Szőreg területének őstörténetét az egész Dél-Alföld őstörténetébe ágyazva tárgyalja, és gyakran rámutat nagyobb területi és időbeni összefüggésekre is. A szerző aláhúzza, hogy Szőreg területe bővelkedik a különböző kultúrákra, időszakokra vonatkozó leletanyagokban, hiszen ez a terület - mint írja - „a Tisza és a Maros találkozásánál, az átkelő helyen lebonyolódó kereskedelem kulcsa, az erdélyi arany és réz, valamint só egyik fontos kereskedelmi állomása, kapocs a felső Tiszavidék és az Al-Dunán át a Balkán felé vezető út között." Időben továbbhaladva Karácsonyi Péter Szőreg középkori történetét feldolgozó, bőséges jegyzettel ellátott tanulmánya a település elnéptelenedéséig tárgyalja az eseményeket, majd Rákos István tanulmányából a község történetének 1848-ig terjedő szakaszával ismerkedhet meg az olvasó elsősorban gazdaságtörténeti vonatkozásban. Külön figyelmet érdemel az 18481849-es polgári forradalom és szabadságharc szőregi eseményeivel foglalkozó tanulmány Szántó Imre tollából. A szerző igen árnyalt és reális képet ad többek között a helyi magyar és szerb lakosság összecsapásairól, megvilágítva azokat az okokat is, amelyek következtében kirobbant a harc az itteni 521