Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót Dokumentumok 1844-1858 A kötet anyagát összegyűjtöttek, sajtó alá rendeztek és jegyzetekkel ellátták: Szabó Ferenc, Élek László Békéscsaba, igyy. 114 oldal+23 kép és 2 melléklet. Bibliotheca Bekesiensis 14. GAÁLENDRE A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola tanulóinak vizsgamunkájaként, a Kner Nyomdával közös kiadásban a Bibliotheca Bekesiensis 14. köteteként jelent meg ez a tartalmi és formai szempontból egyaránt jelentős alkotás. Az utóbbi évtizedben a történeti kutatómunka a korábbinál több figyelmet fordít a nyomda és tipográfiatörténet tanulmányozására. Rangos nyomda- és betűtörténeti kiadványok láttak napvilágot; a kutatók érdeklődését szükségképpen felkeltették egyes jelentősebb vidéki nyomdák is. A hivatásos történészek egy része 111a már kellően megbecsüli a nyomdaipar múltját. A nyomda- és betűtörténet forrásainak publikálása elősegítheti az érdeklődés további fokozását; c dokumentumokon keresztül megbízhatóan tükröződik a nyomdászatnak nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági, a politikai élettel, az irodalommal és a szellemi élet más területeivel való szoros kölcsönhatása is. A Szabó Ferenc és Elek László által gondosan válogatott, pontosan jegyzetelt, tartalmilag fontos iratok (44 sorszám alatt összesen 66 db) a Szarvas mezővárosban alapított Réthy-féle nyomda keletkezéséről és Békés megyei működéséről, az 1840-1850-es évek Békés megyéjéről a szorosan vett nyomdászat témakörén túlmutató gazdasági-, politikai-, kultúr-, és egyháztörténeti adatok bőségét nyújtják. Az 1848 előtti évekből való iratok elsősorban a nyomdaalapítás ekkori általános menetével ismertetik meg az olvasót. A nyomdaállításhoz az alapítónak igazolnia kellett megfelelő szakképzettségét, vagyoni viszonyait, ezentúl pedig a helyi közigazgatási és egyházi hatóságoknak bizonyítaniok kellett a nyomda szükségességét. A kötet első iratai az eljárás menetén túl fényt derítenek arra is, hogy a nyomdász Réthy Lipót fivére, Réthy Pál megyei főorvos e tisztsége mellett mezőgazdasági termeléssel, gabona- és jószágkereskedelemmel is foglalkozott. Ennek folytán jelentős vagyonnal bírt. így biztosított volt a nyomda berendezéséhez szükséges kölcsön megszerzésének feltétele. Egy kisebb, könyvek előállítására alkalmas nyomda felszereléséhez is tekintélyes pénzre volt szükség. A megye kereskedelmi, gazdasági és kulturális életének 1848 előtti fokozatos kiterjedése, a tőkés viszonyok jelentkezése, a közigazgatás egyre inkább polgári jellegűvé válása mind több és bonyolultabb nyomtatványt követelt, a helyi hatóságok által képviselt magyarosító törekvések a megye nemzetiségi lakossága körében szintén a nyomdaállítás kívánatos voltát bizonyították a kormányszékek előtt. A vonatkozó iratokból kitűnik az az országos összefüggés is, hogy a polgári haladás erői az 1840-es évek közepére - az előző évtized második feléhez képest - már jelentősen előretörtek, a konzervatívok állásai meggyengültek, ami a vidéki nyomdaalapítás engedélyezése szempontjából ugyancsak lényeges mozzanat volt. A feudális rend végnapjaiban a polgári gazdasági, politikai és kulturális fejlődésre épülő Réthynyomda az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc idején is - a korábbinál jóval kedvezőbb üzleti lehetőségek kihasználása, ezen keresztül a nagyobb haszon biztosítása céljából - a haladás oldalán állott. Az utóbbinak lett következménye a nyomdatulajdonos meghurcoltatása, fogságba vetése 1850-ben. A neoabszolutizmus időszakának első éveiből származó, e kötetben közölt iratok bizonyítják, hogy az ellenforradalom győzelme erősen visszavetette a hazai, főleg a vidéki nyomdaipart: a Réthy-nyomda tevékenysége is - szemben az 1848. évi gazdag könyv-, röpirat- stb. nyomtatással - leszűkült a közigazgatási nyomtatványok előállítására, a hatósági megrendelések teljesítésére. A gazdasági élet visszaesése Szarvason, a kultúra pangása, a helyi politikai pezsgés hiánya arra késztette Réthyt, hogy már 1851-től nyomdájának gazdaságilag fejlettebb városba (Békéscsaba, Nagyvárad) való áthelyezéséről gondolkodjék. Végül 507