Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - SZEMLE

EtJdllUÍ Zalai György: A szövetkezeti mozgalom Békés megyében 1945-1949 Békéscsaba, 1977. 5

I4 A Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége kiadása GAZDAG ISTVÁN Helytörténeti irodalmunk újabb értékes művel gyarapodott. A Békés megyeiek országosan számontartott alkotásai sorába illeszkedik Zalai György testes kötete. A terjedelem első látásra nagynak tűnhet, de a könyv alaposabb tanulmányozása eloszlat minden kétséget. Zalai György a szó legteljesebb értelmében feldolgozta a békési szövetkezetek történetét a népi demokratikus korszakra, monográfikus igénnyel. Munkáját nemcsak a megyeiek forgathatják nagy haszonnal, hanem, mint a szövetkezeti mozgalom történetének kézikönyvét, más megyék történészei is. A magyar szövetkezeti mozgalom felszabadulás utáni történeti irodalma meglehetősen csekély. A Szövetkezeti Kutató Intézet kiadványai a szövetkezeti élet minden területét átfogják, így a történeti feldolgozások száma - a legjobb szándék ellenére - csekély. Erdei Ferenc eligazító erejű tanulmányai Szakács Sándor, Donáth Ferenc, Orbán Sándor tudományos munkásságának idevonatkozó részei biztos alapot kínálnak a feldolgozásoknak. Zalai György a történeti irodalom biztos ismeretében bontotta ki, rendkívül lelkiismeretes munkával, Békés megye történetéből a szövetkezeti mozgalom történetét. Előszavában - mintha csak hallaná sokaknak a szövetkezetekről alkotott sommás, leegyszerűsített véleményét - tömör mondataival ráébreszti az olvasót, mit is jelentenek a szövetkezetek gazdasági-társadalmi-politikai fejlődésünkben. A szerző három fejezetben tárgyalja témáját. Rövid bevezető gyanánt a kötet felvillantja a szövetkezetek felszabadulás előtti megyei történetét. Tájékoztat arról, hogy Békés megyében 1944 előtt 170 cégjcgyzctt szövetkezet működött, köztük a munkásotthonok szövetkezetei is. Az első fejezetben a szövetkezeti mozgalom kibontakozása tárul az olvasó elé. A szerző konkrét adatokkal bizonyítja, hogy a szövetkezeti mozgalom háborús vesztesége elsősorban a fogyasztási-értékesítési szövetkezetek árukészletének széthurcolásában állt, a háború okozta közvetlen károk csekélyek voltak. Ahogy elhallgattak a fegyverek, a kommunisták vezetésével, a különböző népi bizottságok munkáján keresztül ismét megindult az élet. A szerző meggyőző erővel bizonyítja, hogy a szövetkezetek - a belső és külső tényezők miatt - vontatottan kapcsolódtak be a talpraállítás hősi munkájába. A kibontakozás feltétele a szövetkezetek demokratikus átalakítása volt, illetve az újak létesítése. Érdekes a politikai pártok, tömegszervezetek véleményének, tevékenységének körvonalazása a szövetkezeti élet átalakításával kapcsolatban. Különböző kiadványokból már ismerünk részleteket a Békés megyeiek szövetkezet-alapító munkájából, itt azonban összefoglalóan tárja elénk Zalai György a termelő, fogyasztói-értékesítő és földművesszövetkezctek alapításának történetét. A második fejezetben a népi demokratikus forradalom éveinek szövetkezetet formáló harcairól kapunk világosan kimunkált áttekintést. A földműves- és hitelszövetkezetek hálózati kiépülésének, tevékenységének tartalmas elemzését a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ megalakulásáról és tevékenységéről számot adó rész követi. A szövetkezetek nélküli „szövetkezeti központ" közel két éves működése meggyőző erővel bizonyítja, hogy milyen elkeseredett harc folyt a szövetkezeti mozgalom irányításának megszerzéséért a különböző politikai erők között. A szerző nagy figyelmet fordított a politikai pártok szövetkezeti tevékenységének bemutatására. Igen hasznos ez az alfejezet, hiszen az olvasó egy helyen tanulmányozhatja a pártok szövetkezetekkel kapcsolatos programjait és gyakorlati munkáját is. 02