Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Madarász Tibor: Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségéről
6. A második szakaszban - a koordinációs bizottság továbbfejlesztése útján - kialakítható lenne a várostársulás szervezete is. A társulás legfontosabb szerve a közgyűlés lenne. Ez a három város tanácsai által választott tanácstagokból állna, akik a városokat egyenlő arányban képviselnék. A közgyűlés tárgyalna és határozna a legfontosabb közös érdekű ügyekben. Határozatai közül a legfontosabbak csak a városi tanácsok jóváhagyásával válnának érvényesekké. A nagyobb időközönként ülésező közgyűlés végrehajtó szerve az intézőbizottság lehetne, amelyet a közgyűlés választana, szintén paritásos megoszlásban. A közgyűlés és az intézőbizottság vezetője a várostársulás igazgatója lenne, s ezt a tisztséget a három város tanácselnöke felváltva tölthetné be. A szükséghez mérten elképzelhető a várostársulás szűk hivatali apparátusának kiépítése is, de kizárólag csak döntéselőkészítő és végrehajtó funkcióval, önálló hatáskör nélkül. A várostársulás alapszabályzat alapján működhetne, amelyet a három város tanácsai fogadnának cl, és csak azok is módosíthatnák. 7. A várostársulás szervei wjAtnsAJJfuni s-rervph L'mifawk A városi tanácsokat képviselő, együttműködési szervek, amelyek maguk állami közhatalmat nem gyakorolnának, amelyek a városi tanácsok politikai, jogi alárendeltségében működnek. Önálló, jogszabályon alapuló hatáskörük nem lenne, csak olyan (személyzeti, szervezési, gazdasági, stb.) jogokat gyakorolhatnának, amelyekkel a városi tanácsok őket egybehangzóan felruházták. Ez nem zárná ki a várostársulás mint önálló jogi személy elismerését. A társulás szervei nem állnának a megyei tanács egyik szervének az irányítása alatt sem, de felettük a megyei tanács V. B.-ának törvényességi felügyeleti jogkörét biztosítani szükséges. A várostársulás létesítésének feltétele, hogy muit-áj-állftHyogi. alakiját jogszabályi elismerést nyerjen. Elképzelhető lenne, hogy megalakítását a Népköztársasá g Elnöki Tanácsa engedélyezze, megalkotva egyidejűleg a jogállását, feladatait, szervezetét nagy vonalakban rendező magas szintű jogszabályt is. E szabályozás célja - a városi tanácsok önállóságának, öntevékenységének, kezdeményezőkészségének megőrzése mellett - a törvényesség, az állami, össztársadalmi érdekek védelme lehetne. 8. A közép-békési várostársulás kialakítása kapcsán két témát érintenék még. Az egyik a városrégió egyéb településeinek (főként a nagyközségeknek) a viszonya a társuláshoz. Meg kellene vizsgálni, nem lenne-e célszerű e nagyközségeknek is bekapcsolódniuk a társulásba. Ez elképzelhető lenne úgy is, hogy magának a szervezetnek ugyan nem lennének tagjai, de bizonyos ügyekben, egyes feladatokban szövetkeznének a társulással. A három város szövetkezése csak úgy lenne tel jes, ha a s zűkebb vo nzáskörzetük községi tanácsai is résztvennénne k val amilyen formában a tírsulastaan. (Erre a vitában többen utaltak már.) Ez valószínűleg a városi tanács és a_városk örnyéki községek tanácsainak újfajt a együttműködése útján lenne megvalósítható. A megoldás módja még beható tanulmányozást igényel, de a városrégió állami egységét mindenképpen biztosítani kellene, úgy, hogy ennek az egységnek a községek is szerves részei lehessenek. 9. A várostársulás kialakítása kapcsán a másik megfontolandó téma a társadalmi, politikai szervek működésének városok közötti összehangolása. A várostársulás mint új típusú állami egység egészséges működésének feltétele, hogy elsősorban a városi pártszervek, azután a politikai tömegszervezetek és mozgalmak, sőt az egyéb társadalmi szervezetek között is intézményesített, összehangolt együttműködés alakuljon ki. Nem feladatom, hogy erre nézve bármi elgondolást is körvonalazzak, csupán a politikai szükségszerűségre hívnám fel a figyelmet. * A közép-békési várostársulásra vonatkozó fenti elképzelés még nem ellenőrzött és nem kidolgozott koncepció, s azt sem állíthatom, hogy az egyetlen lehetsége s megold ás. Ismertetésével Békés megyei és országos gondolatcserét szer etnék kezdeményez ni. Ha az érdekeltek, a ho zzáértők és a döntésre jcP gosultak a gondolatot mégis életrevalóna k találnák, akkor ezt az ú j modelt elméleti és gyakorlati szakembereknek részleteiben ki kell majd dolgozniok. Magát, a közép-békési integrációt olyan ügy nek tekinthetjük, amellyel s amelynek az államszervezeti vetületeivel is politikai és tudományos fórumoknak egyaránt a jövőben is érdemes és szükséges foglalkozniT 490
