Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Madarász Tibor: Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségéről
Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségéről MADARÁSZ TIBOR Őszinte öröm és a jövőt illetően megalapozott derűlátás töltheti el mindazokat, akik figyelemmel kísérik a közép-békési városegyüttesről a „Békési Elet" hasábjain kibontakozott eszmecserét. Ez a „vidéki" kezdeményezés országos figyelmet érdemel nemcsak a vitaindítás újszerűségéért és bátorságáért, nemcsak az eszmecsere felelősségteljes és demokratikus légköréért, hanem elsősorban a téma miatt, i Egyetértek Zoltán Zoltán értékelésével, hogy Tóth József hosszú kutatómunka eredményeit summázó, az eszmecserét elindító tanulmánya és a hozzászólások a magyar településhálózat fejlődésének és fejlesztésének egyik legizgalmasabb jelenségét állítják a vizsgálódások és a közös gondolkodás fókuszába. Ezt azzal toldanám meg, hogy a közép-békési városegyüttes együttműködésében és integrált fejlesztésében az államszervezet, azon beliil az államigazgatás alakításának új típusú lehetőségei is feltárulnak. Szakmám folytán engem elsősorban ezek a lehetőségek indítottak gondolkodásra, s az eszmecserében kifejtett számos okos elképzelés is arra serkent, hogy a városegyüttes történelmi, gazdasági és társadalmi I tényeiből az államszervezeti megoldások korszerűsítésére vonjak le következtetéseket. I. Előbb azonban néhány reflexiót fűznék mindahhoz, ami eddigiekben az eszmecserében elhangzott, de főként ahhoz, ami a három város összefogásáért Békés megyében történt. Mi is az, ami az eszmecserét és az eseményeket figyelőt megfogja és lelkesíti, mi az, ami miatt ez az ügy méltán országos érdeklődésre tarthat számot? 1.. Mindenekelőtt a tudományos kutatás és a társadalmi gyakorlat egymásra találása, gyümölcsöző összekapcsolódása. Tóth József és más kutatók nagy jelentőségű eredményekre jutottak a közép-békési városrégió fejlődési folyamatáról. A konurbálódási tendencia észlelése és ebből a szükséges fejlesztési politikára vonatkozó következtetések különösen jelentősek akkor, amikor még sokan hajlamosak az egész magyar településrendszert egyközpontú városi tájegységek e gyüttesének tekinteni. Zoltán Zo ltán tanulmánya jól érzékelteti - a településekre és a településhálózatr a vonatkozó új szemlélet tükrébe n a közép-békési városok kompl exumának fejlődési perspektív áit, a nagyváro si rentriim-répiéggé fejlesztés lehetőségét. Nagyon figyelemreméltó, hogy - a külföldi tapasztalatokat is hasznosító - kutatások eredményeit mennyire kedvező fogadtatásban részesítették a térség pol itikai, tanácsi vez etői. A társadalom életének irányítására hivatott megyei és városi szervek és ezek tisztségviselői saját g yakorlaté tapasztalataik ala pján, az élet ismer etében i s telismerték a""koz yp-békési térség fejlődési tendenciáit, - s miként a vita bizonyítja - igen aktívan keresik az objektív folyamat optimális befolyásolásának és kihasználásának útjait. A t ndnminy <* m hf* r"n°k a legnagyobb elismerés az, ha a gyakorlat pozitívan reagál a kutatási eredményekre, ha hasznos ítja, továbbfejleszti, gazd agítja, szükség esetén korrigálja azokat! A „Békési Elet" hasábjai ennek az együttmunkálkodásnak a szép és követésre méltó példáját hirdetik. 485
