Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Madarász Tibor: Gondolatok a közép-békési várostársulás lehetőségéről

2. A közép-békcsi városegyüttes jövőjét kereső gondolkodás és cselekvés a szocialista demokrácia ha­talmas lehetőségeit bizonyítja, azt, hogy a demokratizmus a társadalmi fejlődés új és új forrásait nyitja meg, az alkotás gazdag kibontakozását teszi lehetővé. A demokrácia fontos elemei figyelhetők meg itt. Az egyik elem a helyi önállóság, mint nagy hajtóerő. A városi párt első titkárok és tanácselnökök hozzá­szólásai azt mutatják, hogy az önállóság bázisán erőteljesen tör fel a kezdeményezőkészség, az ötletek, elképzelések és tervek olyan gazdagságával találkozunk, amelyek „az egy központban gondolkodás" gyakorlata mellett rejtve és kiaknázatlanul maradnának. A szocialista demokrácia biztató megnyilvánu­lása az a korszerű szemléletmód, amely szakít a csak hierarchikus viszonyokban gondolkodás régebbi gya­korlatával, és az együttműködő, közös érdekű partnerek egyenlőségéből indul ki. Inokai János arról ír, hogy „...a résztvevők egyenlő partnerként alakítják közös jövőjüket", Fekete Antal véleménye sze­rint: „A három város együttműködésének nem lehet, de nem is célja, hogy bármelyik is a többi rovására, valamilyen előnyhöz jusson." Az egyenrangúság, a kölcsönös és együttes előnyökért, az önkéntesség alapján való együttműködés elvének nyomatékos hangsúlyozása valamennyi tanulmányban különösen azért figyelemreméltó, mert az új államszervezeti megoldások keresésében ez fontos kiindulópontunk lehet. A demokratizmus szocialista politikai tartalmát jól fejezi ki Marsi Gyula, amikor arról ír, hogy a közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének a célja a városokban és vonzáskör­zetükben élő emberek szolgálata, a szocialista életmód kialakítása. A társadalom vezetésének demokratiz­musa mellett tesznek hitet Fekete Antal szavai: „Lehetne ezt felsőbb szerveinknek felülről is irányítani, de ... minden, az emberek érdekeit, életét, jövőjének útját jelentő kérdést az érintett emberekkel együtt, velük egyetértésben és támogatásukkal oldottuk meg és akarjuk megoldani a jövőben is." (Kiemelés tőlem - M. T.) 3. A vita tanúsága szerint a Békés megyeieknek a szocialista demokratizmuson alapuló öntevékeny­sége a kezdeményezés bátorságával és korszerűségével is párosul. Ujat akarnak alkotni, olyat, amilyent a helyi történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi körülmények igényelnek és lehetővé tesznek, amely speciális, tehát eltér az országosan általánostól. Ezt a sajátost akarják beilleszteni a megye és az ország egységes rendszerébe, vallva, hogy ami szűkebb hazájuk felvirágzását szolgálja, az és csak az van hasz­nára a nagyobb társadalmi közösségnek is. Mindezek a progresszív jelenségek a közép-békési városegyüttes ügyét országos üggyé is teszik, hiszen az itt szerzett tapasztalatok társadalmi, politikai rendszerünk fejlesztésében, állami intézményeink jövőbeli alakításában másutt is, országosan is jól hasznosíthatók. Ezért a Békés megyeiek kezdeménye­zése nem csak figyelmet, hanem központi szerveink részéről megértő támogatást is érdemel. II. Melyek most már azok a tények, amelyekből a tanácsi szervek működésére, szervezeti kapcsolataikra vonatkozó elképzelések körvonalazásában kiindulhatunk? 1. Békés megye középső térségében - sajátos történelmi előzmények, földrajzi adottságok és gazdasági fejlődés folytán - városrégió jött létre, olyan településegyüttes, amelyben három város és több közepes és kis település szerves egységet alkot. Bizonyíthatóan konurbációs folyamat megy végbe, s ennek jövőbeli erősödése várható. A tájegység ezért nem kezelhető az egy központú városrégió szemlélete alapján, pontosabban nem egyedül Békéscsaba kiemelt fejlesztése szolgálja az optimális fejlődést. 2. E tényekből levezethető volt egy új fejlesztési politikai koncepció. Nevezetesen az, hogy a tájegység, elsősorban a három város ewüttes fe jlesztése célszerű . Az egymásra tekintettel való fejlesztés a koncep­ciók, a tervek, a fejlesztesi intézkedések, s ezek előtt is a fejle sztési politika összehancolását igén yli. A vita eddigi eredményei és a gyakorlati lépések is azt bizonyítják, hogy a megye és a városok vezetőszervei nem csak túlléptek az „egy városban gondolkodás" korlátain, hanem a konurbálódási folyamat spon­taneitásának passzív regisztrálása helyett e folyamat irányító befolyásolásában látják a jövő útját. 486

Next

/
Thumbnails
Contents