Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Irányi Dezső: Békéscsabai diákok kutató- és gyűjtőmunkája 1848 centenáriumán

közelebbről megvilágító emlékeket; a mindennapi élet különböző jogi irataiból a példákat; a katonai iratokat (időrendben ezeket is); a 49 utáni rendszert - Haynau-, Bach-kor, konszolidáció - jellemzőket (,,Bach-kor" címen). Önálló egység volt a ,,Születés - élet halál", illusztrálva 48-49 változását, a korábbi, későbbi időt. Önálló csoport volt az írásos, másik a tárgyi népi emlékeké. De kiállítottuk városunk kölcsönkért, fellelhető egykori iratait is. A kiállítást nem tekintettük öncélnak. Ha az anyag hivatalos részeit visszaadtuk is a kiállítás után, addig, s sajátjaink birtokában (vagy másokkal együtt), aztán is, elegendő volt arra, hogy a legváltozatosabb irányú történelmi búvárkodást folytassuk továbbfejlődő „tudós" körünkben. Hasznosítás (Tárgyi, ténybeli) Csupán néhány példa említésére van módom e tekintetben is, e rövid ismertetés keretében: milyen vizsgálódásokra adhatott alkalmat a százados forrásanyag? (Kísérjük figyelemmel a leltár jegyzékét! Bizonyára nem érdektelen a mai, kései történelmi-honismereti gyűjtők, feldolgozók, főleg közgazdasági típusú iskolák szakkörei számára, mit tettek elődeik? Ma el sem képzelhető, példátlanul mostoha körülmények között is...) Minden anyag, általában, önmagában, a történelem könyv mellé, annak alfejezeteihez, valamely szempontból, egyszerűen: ad - dokumentumot. I. Ipar. A gyűjtött anyag alkalmas volt arra, hogy választ kapjunk: milyen iparágak, céhek voltak nálunk 48 előtt? ipartársulatok később, a század második felében? Hogyan éltek? (Alakulás, szabályzat, pecsétek.) Név szerint kik voltak mesterek, legények? milyen a kapcsolatuk? merre vándoroltak? (Mester-, tanulólevél, vándorkönyvek több évtizedből.) Legkülönbözőbb oldalról tájékoztathatott - kapcsolva a történelmi eseménymenettel, tankönyv, kézikönyvek szemmeltartásával - körülményeikről a bizonyítványok, ajánló- és egyéb levelek szövegvizsgálata. Név- és árjegyzékek mesterneveket, munkájukat, használt anyagaikat, azok árát adták. Különös jelentőségű, hogy éppen 48 év negyedik negyedéből - a szabadságharc indulás-ideje - kaptuk az ilyen iratok többségét. De a kutató szem „indirekt" módon számos indirekt vonatkozást is találhatott mindezekben. (Nemzetiségi, nyelvi búvárkodás, komplex tudományok, határterületek vonalain.) II. Kereskedelem. Az iskola jellegét közelebbről érintő és a kapitalizmus fejlődését legközvetlenebbül szemléltető anyag. Kör és személyi rész az iparhoz hasonlóan: milyen kereskedelmi ágak virágzottak? (speciális is, pl. vegyi anyag, vándor pántlikaárus) árak? kik kereskedtek? merre utaztak? mester-segéd kapcsolat? hatóságoké? (Vándorkönyv, útlevél, bizonyítványok, egyebek.) Egy útlevélből pl. (lásd Léderer Bernát pántlikakereskedő útlevelét!) megállapítható: merre utazott tulajdonosa 1855-56 augusztustól márciusig, fél éven át, Csabától Csabáig ? milyen bevallott - vagy feltehető - úti célokkal ? hol, milyen hatóságok, miként ellenőrizték? (Minden helyen jelentkeznie kellett és előre jeleznie következő állomásait az országon belül is; azokat útlevélre vezették, érkezési helyén mindig újra...) Kiilön történelmi és földrajzi „csemege": térképen ábrázolni az útvonalat, állomásokat, érkezési időket- összevetni a helyek elnevezését, státusát a maiakkal, hazánk, Jugoszlávia, Románia területén. III. Mezőgazdaság. A gyűjtemény nem csak adókról, szerződésekrő\,föld- és jószágeladásról, azok intézőiről, szenvedő alanyairól, nyilvántartásáról, stb. tájékoztatott (1830-as évektől a 60-as évekig, főleg 47-48-ról) - de szereztünk iratot a bitang jószágokról (1854), állat- és növénybetegségek elleni helyi és országos védekezésről (1850-es évekből Csabán kézirat a „marhadögről", szlovákul; 1852-ből országos nyomtatvány a burgonyabetegségről.) IV-V-VI. csoportba nem ok nélkül soroltunk kiemelten iratokat, melyeknek külön történelmi hangsúlyt szántunk: ,,Jobbágysors". Az Úriszékkel folytatott viták közül érdeklődést keltett a kígyósi égetésből mentett 1843 évi „jobbágyügyek törvénytelen tárgyalása" miatt kelt irat. De Békés város Csabához intézett levele is: vezetősége nem kívánt egyetérteni a csabaiakkal a legelőszabályozás ügyében, az uraság ellenében, 1841-ben. A jogi iratkollekció, csupán felsorolva, egy közgazdasági típusú iskolai tankönyv szemléltető kellék466