Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Pilishegyi József: Az életszínvonal, a reáljövedelem és a fogyasztás alakulása Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában

osztály: a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság jövedelmi színvonalának és egymáshoz viszonyított arányának fontos a szerepe a társadalmi közérzet szempontjából is. Az utóbbi években elterjedt az a vélemény, hogy a parasztságunk jövedelme aránytalanul jobban növekedik mint a munkásoké. A valóságban ez nem így van, de ezen megnyilvánulások rontják a társadalmi közérzetet. A mezőgazdaságban bekövetkezett erőteljesebb jövedelemnövekedés összefüggésben van a primer szektorban dolgozók létszámának csökkenésével. Az MSZMP XI. kongresszusa is kimondja, hogy „Az alapvető osztályoknak és rétegeknek, mindenek előtt a munkásságnak és parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék." Ez a követelmény nem szenvedett csorbát az elmúlt időszakban. A jövedelmek alakulását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a két társadalmi osztály jövedelmének növekedése arányosan ment végbe. Békés megyében például 1970 és 1975 között a nmnkások nomináljövedelme 44,8 százalékkal, a szövetkezeti parasztoké 39,9 százalékkal emelkedett. (1) Ez a két adat is mutatja, hogy hazánkban az elmúlt ötéves terv időszakában a lakosság jövecelme erőteljesen növekedett. Nincs olyan társadalmi csoport, amelynél a jövedelem stagnált vagy csökkent volna. A munkajövedelmek differenciáltságából eredő egyenlőtlenségeket társadalmunk a szociálpolitika segítségével igyekszik kiegyenlíteni. Jövedelmünkben egyre fontosabb szerepet játszanak a társadalmi juttatások, s nem véletlen, hogy az ötéves terv időszakában a béreknél gyorsabban növekedtek. Amíg 1970-ben az összjövedelem 22,8 százalékát alkották, addig 1975-ben már 27,3 százalékát. (2) A társadalmi juttatások közül jövedelemnövelő szerepük elsősorban a pénzbeni társadalmi juttatásoknak van. A természetbeni juttatásokat a lakosság egyes rétegei kevésbé értékelik. Nem véletlen tehát, hogy - a természetbeni társadalmi juttatások növekedése mellett alapvetően a pénzbeni juttatások súlya növekedett. (Nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, stb.) Ezen pénzbeni juttatások képesek bizonyos mértékig nivellálni az egy főre jutó jövedelmeket, bár a fennálló különbségeket teljesen nem tudják megszüntetni. Különösen a családi pótlék nivellál, mivel a családnagysággal van összefüggésben. Állandó és folyamatos emelkedése éppen ezért nagyon fontos. II. Lakosságunk jövedelme a negyedik ötéves terv során a tervezettnek megfelelően alakult. Országosan az egy főre jutó reáljövedelem 25 százalékkal volt magasabb 1975-ben az 1970. évinél. Természetesen az ország egyes megyéiben ettől tapasztalható némi eltérés, így megyénkben is, ahol a reáljövedelmek átlagosan 20,7 százalékkal emelkedtek. Az egyes társadalmi csoportoknál a jövedelmek növekedése a következő volt: (1970=^ 100) Megnevezés Munkás Szellemi Paraszt Kettős jövedelmű Átlag Nominal jövedelem 144,8 149,6 139,9 118,9 138,3 Átlagos fogyasztói árindex 114,6 114,6 114,6 114,6 114,6 Reáljövedelem 126,4 130,5 122,1 103,8 120,7 A munkás és szellemi háztartásoknál a jövedelmek növekedése meghaladta az országos átlagot. A szövetkezeti parasztságnál kisebb volt a reáljövedelem emelkedése az országos 429