Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: A közművelődési párthatározat tapasztalatai Békés megyében

- Jelentős fejlődés történt a megyei múzeumi hálózat kiépítésében is, hiszen 1974 óta 4 muzeális létesítménnyel gazdagodott megyénk és jelenleg is 7 létesítmény terve van megvalósulóban. A létesítmények kialakítását viszonylag jelentős személyi fejlesztés is követte, de a működéshez szükséges anyagi feltételeket nem sikerült a szükséges mértékben biztosítani, ezért a fejlesztés igazi lendületet mégsem adott a múzeumok fejlődésének. - Nem a párthatározat hatása, hanem elsősorban a nyomasztó helyiséggondok átmeneti enyhítésének elkerülhetetlen szükségessége volt az alapja a levéltár szerény, ám a korábbi évekhez képest mégis számottevő fejlesztésének, a békési fióklevéltár kialakításának. - A Jókai Színház tárgyi feltételeinek alakulása lépést tartott a szükségletekkel. - Nem történt javulás a filmszínházak korszerűsítésében. Azoknak jelenleg csak mintegy 30%-a működik elfogadható körülmények között, a többi annyira elavult, hogy a moziüzemi vállalat saját erőforrásaiból nem képes korszerűsíteni. - Kiemelkedő fontossága miatt - mivel a párthatározat végrehajtásában alapvető feladata van - részletesebben kell ismertetni a művelődési otthoni hálózat helyzetét. Sajátos a helyzetük abból a szempontból is, hogy míg a korábbi intézmények korszerűsítése viszonylag kevesebb ráfordítással megoldható, a nagyrészt korszerűtlen művelődési otthonok korszerűsítése rendkívül jelentős anyagi ráfordítást igényel. (A korszerűsítés a szükséges bővítést, a jobb szakember- és eszközellátást, a működés megfelelő anyagi biztosítását jelenti.) A magas költségek teszik érthetővé, hogy 1974 óta csupán 3 új intézmény épült, 12-t korszerűsítettek, a korszerűsítés előbbi feltételeit azonban ezekben sem biztosították. A hálózat nemcsak hogy nem bővült, hanem 1974 óta hat (elsősorban a termelőszövetkezetek által fenntartott tanyai) intézménnyel csökkent. Nem változott a különféle gazdasági egységek által támogatott intézmények száma (1974-ben 36, 1977-ben 35) és változatlan maradt a közös fenntartású intézmények száma is. Igaz, a támogatás összege viszonylag jelentősen fokozódott. (1974-ben 948196, 1977-ben 2894000,- Ft volt). A némileg növekedett állami támogatás az esetek többségében központi támogatást jelent, a helyi tanácsok többsége nem vagy alig emelt a támogatás korábbi összegén, az több helyen nem fedezné a béreket sem. Feltétlenül említenünk kell, hogy az utóbbi években jelentős (összességében több milliónyi) központi anyagi támogatást kapott a megye a különféle közművelődési intézmények létesítéséhez, berendezéséhez, illetve egyes újszerű közművelődési formák kikísérletezéséhez. A támogatás kétségtelen pozitívumai sem feledtethetik, hogy a központi támogatás megszűnése után a helyi erőforrások általában nem teszik lehetővé az esetleg sikeresen megindult kezdeményezések folytatását és továbbfejlesztését. A közművelődési intézmények személyi feltételei javításának tervét is részben keresztülhúzták a költségvetési gondok, bár a közművelődés főhivatású dolgozóinak száma 1970 óta mintegy 10%-kal emelkedett. A párthatározat végrehajtásában alapvető szerepet játszó könyvtárak és művelődési otthonok személyi feltételeiben azonban lényeges változás 1974 óta nem történt. Erőfeszítéseink ellenére sem sikerült javítanunk a szakképzett népművelők mintegy, 6o%-os arányát. (Elsősorban azért, mert a szakképzettek a sokkal jobb munkafeltételeket, még magasabb bért és nagyobb erkölcsi elismerést kínáló területek felé vonzódnak.) 424