Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: A közművelődési párthatározat tapasztalatai Békés megyében

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a nem megfelelő szakember-ellátottságnak legalább ilyen mértékben oka az is, hogy a képző intézmények az igényekhez képest alacsony számban bocsátanak ki szakképzett népművelőket, ezért a tanácsok számára az tűnik a legegyszerűbb (bár a legdrágább) lehetőségnek, hogy szakképzetlenek iskoláztatásával kíséreljék meg a szakember-ellátottság javítását. A tárgyi és személyi feltételek alakulásáról összességében azt kell megállapítanunk, hogy a kétségtelen fejlődés ellenére különösen a művelődési otthonok korszerűsítése nem haladt előre a szükséges mértékben. Ennél fogva fokozódott az ellentmondás a növekvő társadalmi igények és a közművelődési intézmények lehetőségei között, ami lelassította a párthatározat végrehajtásának ütemét. 4. A közművelődési intézmények tevékenységében végbement tartalmi változások Következtetésünknek látszólag ellentmondanak a párthatározatok végrehajtásában elért eredmények, hiszen valamennyi intézmény jelentős sikereket ért cl sajátos közművelődési feladatainak megoldásában. A teljesség igénye nélkül említhetjük az alábbi tartalmi változásokat: - Megkezdődött a könyvtárak könyvállománya korszerűbb - a munkások általános és szakmai művelődését jobban szolgáló - arányainak kialakítása; erősödött és sokszínűbbé vált kapcsolatuk a közoktatási intézményekkel és a szocialista brigádokkal. (Jelenleg 4867 szocialista brigádtag aktív olvasó.) Míg az olvasók száma országosan stagnál, megyénkben folyamatosan gyarapodik, nem utolsó sorban a könyvtárak új közművelődési akcióinak (Olvasó Munkásért, olvasótáborok, stb.) hatására. - Országosan is elismert eredmények születtek a múzeumokban is. A korábbi években a szocialista brigádokkal kiépített kapcsolatok tették lehetővé a nagysikerű üzemtörténeti gyűjtés és kiállítás megrendezését, de az elmúlt évek sikerei közé tartoznak az országban elsőként szervezett múzeumi ifjúsági és gyűjtőtáborok és a tervszerűen megjelenő múzeumpedagógiai kiadványok is. - A levéltár elsősorban a sajátosan levéltári közművelődési tevékenység módszereinek és formáinak kialakításában ért el sikereket, különösen a tudományos kiadványok szakmai tanácsadásában, a kiállításokban való közreműködésben, a tudományos élet irányításában. - A filmszínházak tevékenységében előtérbe került az igények differenciált kielégítése, javult a kapcsolat az iskolákkal és az ifjúsági klubokkal. (1974-ben pl. 37, 1977-ben 78 iskolával kötöttek szerződést.) Megkezdődött a mozin kívüli forgalmazás rendszerének kiépítése. (Az ebben a formában vetített filmek száma és nézőszáma 1974-hez képest megháromszorozódott.) Jelentős eredmények születtek a műsorpolitikai szempontból kiemelt filmek látogatottságának alakulásában is. (Pl. a szovjet filmek nézőszáma 1977-ben az előző évhez képest 80000-rel nőtt.) - A TIT a fizikai dolgozók körében tartott ismeretterjesztő rendezvények számát tekintve 1977-ben az elsők közé került az országban; komoly mennyiségi fejlődés tapasztalható az össztevékenységet tekintve is. (1970-ben 4690 rendezvénynek 211 590, 1974-ben 6637 rendezvénynek 274403, 1977ben 8219 rendezvénynek 364937 hallgatója volt.) Különösen jelentős tartalmi változás a 42 TIT-csoport és az értelmiségi klubok létrehozása. 425