Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Az Éneklő Ifjúság-mozgalom Békés megyében (1935-1944)

járása és Nagyszalontai köszöntője mellett. Gyönyörű példa ez az egész ország népiskolái számára."

1

2 (Kiemelés tőlem. Cs. B.) A nagyszerű előkészítő munkának megvolta gyakorlati eredménye is. T941. május 18-án rendezték meg a Békés megyei iskolák énekkarainak közös ünnepét. ,,A nevezetes alkalomra 14 énekkar gyűlt egybe, Békés szép terére. A közös énekeket - három kánont és három népdalt - Bárdos Lajos vezette. A sok helyről származó, sokféle énekkar pompásan egybeforrt keze alatt. Az egyes iskolák új ötletekkel és színekkel gazdagították az Éneklő Ifjúság ismert képét."

1

3 (Kiemelés tőlem. Cs. B.) A korabeli kritikák szerint is szép sikerrel énekeltek Lipcsei Gábor (Békésföldvár, ma Murony), Gyöngyösi Elek (Békés-Tized), Dutkon László (Békés-Magsár), Kruchió Mihály (Szeghalom) és Zsilinszky Endre kis énekesei. „Gulyás György, az egész nagyszabású Éneklő Ifjúság megteremtője, mint karvezető is nagy sikerrel szerepelt gimnáziumi és elemi iskolai énekkarával (Kodály: Gergelyjárás). A közönség annyira lelkesedett, hogy a közös étiekbe is bekapcsolódott s az ifjúság seregeivel egyiitt dalolta az Erdő, erdő, erdőt. Somodi József dr. tanfelügyelő bejelentette, hogy ezentúl minden évben megrendezik a Békés megyei Éneklő Ifjúságot."

1

4 Az 1940-es évek háborús eseményei korántsem biztosították az Éneklő Ifjúság-mozgalom kiteljesedését sem Békés megyében, sem országosan. Viszont olyan alapot teremtettek, amelyre építve Magyarország felszabadulása után a kulturális versenyek során gyümölcsöztetni lehetett a felszabadult Békés megyei emberek sokoldalú kibontakoztatásához, a szocializmus építésének megkezdéséhez, a kulturális forradalom kibontakoztatásához. Ugyanakkor Gulyás György által létrehozott Békés-Tarhosi Énckiskola nemcsak Békés megye, hanem az egész ország, s nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy az egész világ számára példaként szolgálhatott és szolgálhat ma is. Végkövetkeztetésként egyértelműen megállapíthatjuk azt, hogy Békés-Tarhos nem a semmiből jött létre, hanem közel két évtizedes előkészítő munka eredményeként, mégpedig olyan előkészítő munka alapján, amely Kodály szellemében fogant, s az Éneklő Ifjúság mozgalomban gyökeredzett. JEGYZETEK 1. Kodály Z.: A zene mindenkié 179-180.1. Nyilatkozat a Fiatalok c. lapban. Zeneműkiadó 1975. 2. Bárdos Lajos: Mai Magyar ének. Harminc írás 333— 334. 1. Zeneműkiadó, Budapest, 1969. 3. Bárdos Lajos: A Magyar Kórus húsz éve. Tíz újabb írás 266. 1. Zeneműkiadó, Budapest, 1974. 4. Megalakult az Éneklő Ifjúság békéscsabai szervezete, Békés megyei Közlöny, 1935. I. 22. 5. Uo. 6. Állandóan emelkedik az Auróra hangversenyek színvonala és látogatottsága, Békés megyei Közlöny, 1936. X. 23. 7. Bacher Jolán: Az Éneklő Ifjúság pünkösdi hangversenye, Békés megyei Közlöny, 1935. VI. 2. 8. Az Éneklő Ifjúság hangversenye, Békés megyei Közlöny, 1935. VI. 12. 9. Uo. 10. Énekszó III. évf. 5. szám. 11. Énekszó V. évf. 2. szám, 1938. XI. 1. 551. 1. 12. Énekszó VIII. évf. 5. szám, 1941. III., IV. hó 13. Énekszó VIII. évf. 6. szám, 1941. V., VI. hó 14. Uo. 41