Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - SZEMLE

Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben Társadalomtudományi Könyvtár. Gondolat. Budapest, 1977. 796 p. DANKÓ IMRE Az életmódkutatás napjaink divatos tudománya lett. Az életmód, a benne végbemenő változások az érdeklődés homlokterébe kerültek. Annak elle­nére, hogy figyelmünk ilyen nagy mértékben, és nyugodtan állíthatjuk, sokoldalúan fordul az élet­mód vizsgálata felé, a módszerek, az életmód-ku­tatás lehetőségei mindmáig eléggé tisztázatlanok. Ezen a helyzeten kíván rendszerező igényű mun­kájával segíteni Losonczi Agnes. Szerzőnk világosan látja, hogy az életmódkutatás mindenképpen inter­diszciplináris vizsgálat és sajnálatosan nem elégsé­ges hozzá a nyugati antropológiából ismert maga­tartásvizsgálat (behaviorizmus), a - mondjuk - ke­leti ihletésű társadalomkutatás (szociológia). A szé­leskörű irodalmi tájékozódáson alapuló összefog­lalás kellő mértékben foglalkozik a néprajz ide­vonatkozó részleteivel (változásvizsgálat), az egyéni és társadalomlélektan életmódalakító tényezőivel (személyiség-kutatás) is. Természetesen kitér a mar­xista gazdaság, gazdasági fejlődés és annak kultu­rális hatására, társadalmi összefüggéseire is. Ebben az összefüggésben szól az életszínvonal és az élet­módalakulás kapcsolatáról, illetőleg a falu-város különbség életmódalakító kapcsolatáról, illetőleg a falu-város különbség életmódbeli megnyilvá­nulásairól. A tárgyról mindent elmodani akarva szól a személyes fogyasztás és a fogyasztói modell alakulásáról is, mint az életmód egyik jellemző, árulkodó jeléről. Mi a magunk részéről az eddig érintettekből is levonhatjuk a tanulságot: az életmód történeti kategória, az életmódváltozás történelmi jelenség. Komplex jelenség, számtalan összetevő eredménye s mint ilyen, csak komplex módon közelíthető, ismerhető meg. A történetiség ilyen mérvű hang­súlyozása nem tévesztetheti szem elől azt, hogy életmód mindig volt, hogy az életmódban nemcsak napjainkban vagy a közelmúltban mentek végbe változások, hanem mindig, mondhatni folyama­tosan. Ennek felismerése elsőnek a néprajztudo­mányban ment végbe és alakult jellemzően az ide­vonatkozó kutatások elnevezése változásvizsgá­latnak. Úgy vélem, hogy Losonczi Ágnes is ebből a felismerésből indult ki, amikor összefoglalása címéből is következtethetően az életmódot törté­neti jelenségnek veszi (életmód az időben). A társa­dalomtudomány segítségével meg is határozza a történeti életmód-modelleket (nemesség, polgár­ság, kispolgárság, parasztság, munkásság). Nagyon érdekes az egyes történeti életmód-modellek fel­osztása alcsoportokra: a nemesség például mágná­sokra, közép- és kisnemességre, dzsentrire; a mun­kásság például proletáriátusra, szervezkedő és nem szervezkedő (inaktív) csoportra. Ugyanakkor, a kérdés sokoldalú megközelítésének jegyében, szerzőnk az életmódot közvetlenül befolyásoló, átalakító, az anyagi kultúrában, az embert körül­vevő tárgyi világban (eszközök, felszerelési tár­gyak, ruházat, stb.), illetve ezek társadalmi kapcso­lataiban konkretizálódó tényezőkre is kitér (az anyagi lét életszervező értelméről; illetőleg a könyv címét idézve ,,a tárgyakban és az értékekben"). Az anyagi lét, a tárgyi világ életmódformáló ere­jét vizsgálva határozza meg a pénz szerepét, a szük­ségletek fogalmát, illetőleg a település, a táplálko­zás, az építkezés, a lakás, a helyváltoztatás, az „autó" jelentőségét az életmód alakulása, válto­zása szempontjából. Az anyagi kultúra változás­vizsgálati eredményeként szól az anyagi ellátottság szerkezetéről, az egyes rétegek, közösségek anyagi ellátottsága különbségeinek okairól, sajátosságai­ról, illetőleg az anyagi ellátottság kérdésének tár­sadalmi-kulturális kivetítődéséről (az anyagi szük­ségletek sorrendiségéről, az értékítéletek alakulá­sáról az anyagiasság területén, a presztízs és a ra­391

Next

/
Thumbnails
Contents