Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - SZEMLE

Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben Társadalomtudományi Könyvtár. Gondolat. Budapest, 1977. 796 p. DANKÓ IMRE Az életmódkutatás napjaink divatos tudománya lett. Az életmód, a benne végbemenő változások az érdeklődés homlokterébe kerültek. Annak ellenére, hogy figyelmünk ilyen nagy mértékben, és nyugodtan állíthatjuk, sokoldalúan fordul az életmód vizsgálata felé, a módszerek, az életmód-kutatás lehetőségei mindmáig eléggé tisztázatlanok. Ezen a helyzeten kíván rendszerező igényű munkájával segíteni Losonczi Agnes. Szerzőnk világosan látja, hogy az életmódkutatás mindenképpen interdiszciplináris vizsgálat és sajnálatosan nem elégséges hozzá a nyugati antropológiából ismert magatartásvizsgálat (behaviorizmus), a - mondjuk - keleti ihletésű társadalomkutatás (szociológia). A széleskörű irodalmi tájékozódáson alapuló összefoglalás kellő mértékben foglalkozik a néprajz idevonatkozó részleteivel (változásvizsgálat), az egyéni és társadalomlélektan életmódalakító tényezőivel (személyiség-kutatás) is. Természetesen kitér a marxista gazdaság, gazdasági fejlődés és annak kulturális hatására, társadalmi összefüggéseire is. Ebben az összefüggésben szól az életszínvonal és az életmódalakulás kapcsolatáról, illetőleg a falu-város különbség életmódalakító kapcsolatáról, illetőleg a falu-város különbség életmódbeli megnyilvánulásairól. A tárgyról mindent elmodani akarva szól a személyes fogyasztás és a fogyasztói modell alakulásáról is, mint az életmód egyik jellemző, árulkodó jeléről. Mi a magunk részéről az eddig érintettekből is levonhatjuk a tanulságot: az életmód történeti kategória, az életmódváltozás történelmi jelenség. Komplex jelenség, számtalan összetevő eredménye s mint ilyen, csak komplex módon közelíthető, ismerhető meg. A történetiség ilyen mérvű hangsúlyozása nem tévesztetheti szem elől azt, hogy életmód mindig volt, hogy az életmódban nemcsak napjainkban vagy a közelmúltban mentek végbe változások, hanem mindig, mondhatni folyamatosan. Ennek felismerése elsőnek a néprajztudományban ment végbe és alakult jellemzően az idevonatkozó kutatások elnevezése változásvizsgálatnak. Úgy vélem, hogy Losonczi Ágnes is ebből a felismerésből indult ki, amikor összefoglalása címéből is következtethetően az életmódot történeti jelenségnek veszi (életmód az időben). A társadalomtudomány segítségével meg is határozza a történeti életmód-modelleket (nemesség, polgárság, kispolgárság, parasztság, munkásság). Nagyon érdekes az egyes történeti életmód-modellek felosztása alcsoportokra: a nemesség például mágnásokra, közép- és kisnemességre, dzsentrire; a munkásság például proletáriátusra, szervezkedő és nem szervezkedő (inaktív) csoportra. Ugyanakkor, a kérdés sokoldalú megközelítésének jegyében, szerzőnk az életmódot közvetlenül befolyásoló, átalakító, az anyagi kultúrában, az embert körülvevő tárgyi világban (eszközök, felszerelési tárgyak, ruházat, stb.), illetve ezek társadalmi kapcsolataiban konkretizálódó tényezőkre is kitér (az anyagi lét életszervező értelméről; illetőleg a könyv címét idézve ,,a tárgyakban és az értékekben"). Az anyagi lét, a tárgyi világ életmódformáló erejét vizsgálva határozza meg a pénz szerepét, a szükségletek fogalmát, illetőleg a település, a táplálkozás, az építkezés, a lakás, a helyváltoztatás, az „autó" jelentőségét az életmód alakulása, változása szempontjából. Az anyagi kultúra változásvizsgálati eredményeként szól az anyagi ellátottság szerkezetéről, az egyes rétegek, közösségek anyagi ellátottsága különbségeinek okairól, sajátosságairól, illetőleg az anyagi ellátottság kérdésének társadalmi-kulturális kivetítődéséről (az anyagi szükségletek sorrendiségéről, az értékítéletek alakulásáról az anyagiasság területén, a presztízs és a ra391