Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Abonyi Lajos: Gazdaságtörténeti adatok a XVIII. századi Elekről
nyösen fekvő birtokokon - volt értelme, ahol a piacra tudták vinni azt. Az alföldi pusztákon jobban kifizetődött az extenzív állattenyésztés; ajószág a rossz utakon a maga lábán is feljuthatott a piacra. 29 A 18. század második felében és a 19. század elején újra felmérték az úrbéri földeket, a jobbágyok számára gyengébb minőségű és nem ritkán kevesebb földet adtak. Majorságuk földjét jobbágyaik és zselléreik robotmunkájának fokozott igénybevételével műveltették. A majorsági - és így a jobbágyoktól elvett - föld is nemesi jogon adómentes volt. Az állami és a megyei adót viszont a jobbágyoknak továbbra is meg kellett fizetni, holott a lakosság szaporodásával és a jobbágytelek folytonos darabolásával megélhetésük amúgy is mind nehezebb lett. Mária Terézia az 1767-ben kiadott királyi pátensében a jobbágytelek meghatározásával a majorsági gazdálkodás terjeszkedésének akarta elejét venni, ezzel a jobbágyok jogainak és terheinek szabályozásával végeredményben a jobbágyság adózóképességét kívánta biztosítani. 3 0 Az úrbérrendezés Arad megyében, ahová Elek közigazgatásilag tartozott, elég vontatottan haladt. Andrássy István királyi biztos 1770 márciusában érkezett a vármegyébe, elnöklete alatt azonban az úrbéri bizottság csak október 26-án ült össze. A bizottság tevékenysége oly sokáig elhúzódott, hogy az cleki urbárium jóváhagyására csak 1774 júniusában került sor. 3 1 Az eleki urbárium szerint minden jobbágy köteles volt urának egy napot napkeltétől napnyugtáig, beszámítva a munkára való menetelt és visszajövetelt, az etetésnek és itatásnak az idejét is két marhájával és szekerével, szántáshoz marhájával, a maga boronájával és ekéjével az uraságnak dolgozni. Ha pedig valamelyik jobbágynak nem volt igásmarhája, akkor mással kellett összefognia. Ez esetben két nap alatt kellett elvégezni a munkát. Az egyestelkes jobbágy „marhás munka" helyett kétnapi robottal tartozik urának. Kaszáláskor és aratáskor, akár a kézi, akár a marhás szolgálatot duplán veheti az uraság a jobbágyaitól, hogy a kétszeresen vett szolgálatot a többi hetekben számoltassa el. A félnapi járóföldről, vagy messzebbről robotra jövő jobbágyát egyszer egy hónapban egymás után következendő négy napig akár kézi, akár marhával teendő szolgálatra visszatarthatja. Minden zsellér, akinek háza van, 18 napot, minden lakos, akinek háza nincs, 12 napot esztendőnként köteles szolgálni. Előírja a hosszúfuvar kötelezettséget is. A jobbágyok úrbéri adózásáról: Minden jobbágy és magános házzal biró zsellér esztendőbeli adózásképpen megkülönböztetés nélkül 1 forintot köteles fizetni, melynek felét Szt. György napra, másik felét Szt. Mihály napra fizeti ki. Minden egésztelkes gazda ad évenként az uraságnak két csirkét, kéí kappant, 12 tojást és egy icce vajat. Egetett bor és pálinka főző esztendőnként 2 forintot fizet. A kilencedről: mindenféle földi termésből - kivéve a házhelyen termő kerti veteményeket -, úgy a méhekből, bárányokból, gidákból, melyek az évben lettek, tartozik a jobbágy a földesúrnak kilencedet adni. A földesúr a fonás helyett a kenderből és a lenből is kilencedet választotta, ezért a jobbágyok a fonás helyett a kenderből és a lenből is kilencedet adnak. Ugyanakkor az urbárium meghatározza a telek nagyságát a községekben és meghatározták a robotnak készpénzzel való megváltását is. Ez esetben azonban a vármegye jóváhagyása mellett szerződést kellett kötnie a jobbágynak a földesúrral. 32 Egy telek nagysága Elek községben 39 hold. Egy hold 1100 négyszögöl. 3 3 Az úrbéri jobbágy teleknek két része volt: I. A belső jobbágytelek - fundus intravillanus - a házhely, udvar, veteményes, szérűskert, II. A külső telek - fundus extravillanus - szántóföldek és rétek. 3 4 A Mária Terézia féle úrbérrendelet súlyosbította az uradalomban élő jobbágyok helyzetét. Eddig ugyanis robottól mentes, szabad költözésű, szerződéses jobbágyok voltak. Ezután mindenki tartozott nagyobb terhet jelentő robotot teljesíteni, mivel az uradalom tisztviselői kegyetlenül behajtották. A majorsági gazdálkodás kiterjedése csak a Harruckern örökösök idején erősödik. 1775-ig, Harruckcrn Ferenc haláláig, a gyulai uradalom egy kézen maradt. Halála után a felosztott birtokból a gyulai rátát, mely Gyula városából, Székudvar, Elek, Szentmárton községekből, Kígyóspuszta 13.758 1/8 holdnyi részéből állt; kapta Gruber Teréz, Harruckern Johanna unokája, Wenckheim József felesége. 35 A majorsági gazdálkodás azonban még nem volt olyan erős és kiterjedt, mint az ország más részeiben, ezért veszik szívesen, ha a jobbágyok a robotot pénzben megváltják (mivel az urbárium sze383
