Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Abonyi Lajos: Gazdaságtörténeti adatok a XVIII. századi Elekről

rint pénzbeli megváltásra a jobbágyokat nem kötelezhetik.) Eleken az első robot megváltásáról 1789ben tudunk. Hét fő váltotta meg egész évi kézi robotját napi 9 krajcárért. Heten 191 napot váltottak meg, összesen 28 forint 39 krajcárért. Egy Fröner nevű jobbágy 52 napot váltott meg 7 forint 48 krajcárért.

3

6 Békés megyében az első hírt a robotmegváltásról Békés mezővárostól kapjuk. Itt 1793-ban 8 illetve 4 krajcárért váltották meg az igás és a kézi robotot. Hasonló volt a helyzet Tárcsán, Berényben és Csabán is.

3

7 Az elekiek, mint láthatjuk, megelőzték a Békés megyében fekvő uradalmi községeket. Az eleki robotmegváltási összegnél a többi község megváltási díja alacsonyabb volt, mert az elekiek „ihre ganzjährige handschaftliche Roboth" vagy „Handroboth"-t csak kilenc krajcárért tudták megváltani. Nem az első eset, hogy az elekieknek több fizetni valójuk van, mint a többi községnek, hisz az 1762-es hároméves szerződésben a németgyulaiak 200 egész és 24 féltelek kilenced árendájáért mindössze 400 Frt-ot fizettek, szemben az elekiek 500 Frt-jával kevesebb telek után. A robotmegváltási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy egy egésztelkes, három féltelkes gazda, két házas és egy házatlan zsellér váltotta meg munkáját. Az 1779-es és az 1782-es falusi számadások is arra engednek következtetni, hogy az elekiekkel kötött urbárium után a lakosok hamar a pénzbeli megváltáshoz folyamodtak. A számadás C pontja alatt urbariális megváltásra 629 Frt. 35 krajcárt (1779) és 639 Frt. 39 krajcárt (1782) említenek az új kiadások között. Ugyanakkor a kézművesek megváltott szolgálatára az O. pontban (robot) 91 Frt. 48 krajcárt 1779-ben és 102 Frt. 12 krajcárt említenek 1782-ben.

3

8 Már 1789 előtt a tehetősebb gazdák és kézművesek mentesítették magukat az urasági robot alól. Ugyanakkor a borkilencedet is pénzben váltották meg. 1779-ben 100 Frt. 50 krajcárt, 1782ben 247 Frt. 6 krajcárt fizettek.

3

9 Az első fizetési számla szerint nem volt sikeres a szőlőtermésben gazdag év 1779-ben. A szőlőtermesztés a községben nagy fejlődést mutat. Egyre többen foglalkoznak ezzel a munkaigényes növénynyel, annak ellenére, hogy Elek talaja nem kimondottan szőlőtermesztésre alkalmas. Míg 1760-ban 1149 vödör és % icce bor termett Eleken, kilencedként 127 vödör 8 icce bort szolgáltatott be 49 fő

40 addig a bortermelők száma 1796-ban már 154 fő, össztermés 2862 vödör, ebből kilenced 318 vödör.

41 A termelők számának nagyarányú növekedése nem vonta maga után a bormennyiség olyan arányú növekedését. A szakértelem hiánya nagymértékben rányomta bélyegét a mennyiségre és a minőségre. A pálinkafőzés Eleken is divat volt. Az urbárium szerint minden üst után a jobbágyoknak 2 Ft.-ot kellett fizetniök. 1785-ben 9 üst után 18, 1786-ban 3 üst után 6, 1787-ben 7 üst után 14, 1789-ben 12 üst után 24, 1790-ben 15 üst után 30 forintot fizettek.

4

2 Elek gazdasága a többi községekhez képest szépen virágzott. Sokféle növényt termesztettek olyan szinten, hogy Arad megyében méltán vívta ki magának az elsők közt a helyet. Mint például „káposztájáról Elek, Szentmárton és Kurtics volt a leghíresebb".

4

3 Nagy területen termesztették az elekiek a káposztát, aminek az emlékét még ma is őrzi a „Káposztás Szőlő" elnevezés a román temető mellett. A falusi számadások is külön pontban említik „auf Löhnung der Krauthütter" a káposztacsősz fizetését. 1782-ben 9 Frt. 54 krajcár fizetést kapott.

1

1 Az 1788-as évben 150 káposztatermelőről tudunk, akik a földterület nagyságától függően 2-3-4-5 krajcárt fizettek, és a csősz bére így 10 Frt. 30 krajcár.

4

5 A dohánytermesztés tekintetében is híres volt Elek a 18. század végén. Arad vármegyében sokan foglalkoztak dohány termesztéssel. Az aradi németvárosban több gyáros élt, aki messze földre küldte cikkeit. A termelés fokozása a kormány figyelmét sem kerülte el. Kísérlettétel végett már 1789. szeptember ioén ajánlotta a megyének a virginiai dohánymagvakat, s a megye Laser aradi kereskedő útján akart Fiuméből magot hozatni, sőt a kormány is küldött magot. Laser, aki már Tolnában kísérletezett a virginiai dohánnyal, lebeszélte a megyét a termeléséről, mivel szerinte a faj három évnél tovább nem áll el. így Eleken is csak a közönséges dohányt termesztették jó eredménnyel. Piaci lehetőséget Arad nyújtott. 1794-ben 10 Frt-ért adták a leveles dohány mázsáját.

4

6 Az Arad megyei községek között is jelentős szerepet játszott Elek gazdaságával és állatállományával. 1774-ben mint szakértőnek, Kászonyi András főjegyzőnek maga a vármegye adott 100 aranyat ménlovak vásárlására. 1776-ban már meg is volt a három csődöre a megyének, mely azokat Szentannán, Eleken és Pécskán helyezte el.

4

7 Szentanna szintén német telepes község, amely ebben az időben 384