Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Abonyi Lajos: Gazdaságtörténeti adatok a XVIII. századi Elekről

ződést az úrbérrendezésig állandóan meghosszabbították, így 12 évig állt fenn. Az 1764-es meghoszszabbítást báró Harruckern is ellátta kézjegyével. Az 1762-cs szerződés 85 egész és 5 fél telekről tesz említést. Ez a szám az országos átlaghoz viszonyítva igen magas és azt bizonyíthatná, hogy a telekaprózódás korántsem olyan mérvű, hogy negyed és nyolcad telekről is számot adjanak. Ez a kép helyes lehet annyiban, amennyiben ez a telkek utáni járandóságot tünteti fel. Ezek szerint mintegy 85 fő birtokolna egész és 5 fő fél telket. Megváltozik azonban ez a kedvező kép, ha a szerződést az 1762-ben készített összeírással párhuzamosan elemezzük. 1762-ben aszerint írták össze az elekieket, kinek hány bivalya, lova, tehene, üszője van. Összesen 96 családfőt írtak össze. Elek községben ekkor 37 bivaly, 256 ló, 516 tehén, 225 üsző volt.

2

4 A lakosok közül; 7 nem rendelkezik semmivel. Családok száma Bivaly Ló Tehén Üsző 5 _ 1—2 6 — 3-4 I — [ 1 — 1 — 2 — — Andreas Silbereisz 7 6 22 12 Valentinus Czeller 7 4 18 11 Georgius Ruck 5 7 19 8 A 96 család 6.72% igavonó tekintetében nincstelen, 16.32%-nak nincs lova, 19.20%-a nem rendelkezik olyan igaerővel, amivel egy egész telket meg lehet művelni. 10.56%-a birtokol csak bivalyokat. Átlagban a családok többsége 3-4-5 lónak, tehénnek, üszőnek a birtokosa.

2

5 Elképzelhető, hogy két vagy három kevesebb igaerővel rendelkező család összeáll, és így műveli meg a földet. A másik oldalon meg jelentkezik a gazdagparasztok igénye a több földre. A falu, az átlagnál nagyobb igaerővel rendelkező parasztjai nagyobb földterületet birtokoltak, és szolgálatukba fogadták az elszegényedett lakosokat. A 18. század második felében, a 19. század elején a lakosság lélekszámának rohamos növekedése következtében, valamint az úrbérrendezés és a majorsági gazdálkodás elterjedésének hatására a telek aprózódása úgy meggyorsul, hogy az 1827-es országos összeírás idején Eleken 10 egész telket, 24 y

4 telket, 87 fél telket, 260 (4 telket tartottak számon.

26 Ez az adat még jobban bizonyítja a falusi társadalom rétegződését. A szerződéses állapot Elek történetében 1774. június 23-ig tartott, ugyanis ekkor fogadta el a Helytartótanács Arad megyében az uradalomhoz tartozó három helység „Elek, Szentmárton és Székudvar úrbéri szerződését."

2

7 Ezidáig a jobbágyok a föld nagysága után uruknak cenzussal, kilenceddel és különböző szolgáltatásokkal tartoztak. A többi Harruckern birtok iratanyagát figyelembe véve Elekre is vonatkoztathatjuk a „kilenc kérdésre" adott válaszokat, amiből megtudjuk, hogy az urbárium előtt robot nincs, a kilencedet néha megváltják", néha „in natura fizetik", „ők Taxások és mindenkorig szabadságuk volt az elköltözésre." „Olcsón bérlik a földesúri regálékat."

2

8 A 18. század közepétől a földesurak és az uradalmi tisztek minden eszközzel arra törekedtek, hogy a majorsági földeket gyarapítsák. Az eddig bérbe adott puszták, sőt nemegyszer a közlegelő egy részét feltörették, és saját művelés alá vették. A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válásának egyik fő feltétele, a mezőgazdaság állandó piacának növekedése, az Alföldön nem volt egyöntetű az ország nyugati részeihez viszonyítva. Terményfeleslegek előállításának pedig csak azokon a részeken - az elő382