Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Abonyi Lajos: Gazdaságtörténeti adatok a XVIII. századi Elekről

évben 26 helységet írtak össze a kilenced lajstromba. Békés, Gyarmat, Székudvar, Magyargyula, Gyulavarsánd, Csaba után Elek a hetedik helyet foglalta el.

1

1 Az 1737-ben összeírt 19 helységből Elek a kilencedik.

1

2 Nagyon változatos képet mutatnak a falusi összeírások is. A számok már arra engednek következtetni, hogy a falu lakosai között a differenciálódás gyorsan megindult, - ami sokszor a szerencse és az időjárás függvénye, nem pedig a fejlettebb technika következménye, - és ez a későbbiek során erősödni fog. Év, ill. család Búzakereszt Árpakereszt Zabkereszt 1733 I3I9 610 146 Wittmann Lőrinc 59 12 7,5 Zielbauer György 58,5 39,25 5,5 Durst Péter — 3 — Foglern Ferenc — 4 — Mahler György — 6 — Taglieber Antal 13 Az 1739-es pestis után, amikor a lakosok száma megcsappan, arra számítunk, hogy ez a terméseredményekben is megmutatkozik. Azonban nem ez következik be, hanem az addigi eredmények közül a legmagasabbat érik el 1741-ben. Ev Búzakereszt Árpakereszt Zabkereszt 1730 1732 1733 1735 1737 1738 1741 1344 367 I3I9 775 656 986 1627 54,5 28 610 61 165,5 196 189 261 146 12 250 159 231 Az 1741-es összeírásoknál találkozunk először a románok nevével, (az okveleken valach). Hét román nevet olvashatunk, pl. Gligor, Paskul, Pintye, Mihály.

1

4 A román beköltözés Elekre már a németek letelepedése után megkezdődött. Az elekiek béres-cselédként alkalmazták őket. 1747-ben egy határpernél Kispél-Nagypél és a gyulai uradalom között több eleki lakos is tanúvallomást tett a határ holléte felől. ,,Alb Flora Mercenarius" (béres szolga) 35 éves, 22 esztendeje szolgalegény Eleken." Tehát már 1725-ben Elekre került, ahol munkát vállalt és dolgozott." Kozma Tógyer Mercenarius 15 éve béresszolga Eleken."

1

5 Ugyanakkor már magyar név is feltűnik a határpernél; Molnár István neve, aki 38 éves, és néhány esztendeje béres szolga Eleken.

1

6 A román beszivárgás is része volt annak a nagy népmozgalomnak, ami a 18. század elején jellemző volt Magyarországra. Az Eleken dolgozó románok származási helyét megállapítani nem tudjuk, csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Az 1741-es összeírás, - ahol a románok neve is szerepel, - azért is érdekes, mert a későbbiek során egyetlen oklevélben sem történik említés románokról, csak az országos összeírásokban 1827-ben; számuk mintegy 300 1827-ben.

1

7 Az összeírásban szereplő románok feltehetően már huzamosabb ideje Eleken dolgoztak, és az 1739-cs pestis után a parlagon maradt földet ők vehették művelés alá. Paskul nevű egyénnek 34 kereszt búzája, 2 currus (kocsi) árpája termett,

1

8 ami azt is bizonyítja, hogy jelentős termelési eszköz birtokában lehetett. Valószínű a második telepítés után a románoknak ez a lehetősége megszűnt, ezért nem szerepelnek többé az összeírásokban. A cselédek alkalmazása már a falusi lakosság differenciálódását és a paraszti árutermelés megindulását mutatja. 380