Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn

letek, a szakigazgatási szerv, valamint a koordinációs bizottság között. Állandóan járja a telepet, összegyűjti a problémákat és azokat továbbítja. Ezen felül felvilágosító, nevelő és tanácsadó tevékenységet fejt ki. Az eddigi tapasztalataink szerint ez a megoldás nagyban segíti a munkát. A cigányfelelős feladatát az ismeretek szerint a következőkben állapítottuk meg: - a cigányság munkábaállításának elősegítése, munkahelyek látogatása, szerződéskötések biztosi tása és a dolgozó csoportoknak munkahelyükre irányítása; - a lakásokkal kapcsolatos ellenőrzések intézése, ezzel kapcsolatos különböző akciók szervezése; - egyéni panaszok, kérelmek elbírálása előtt javaslattétel a szakigazgatási szerv elé; - óvodába, iskolába járatás ellenőrzése, a nevelőkkel, szülőkkel és a hatóságokkal való kapcsolat biztosítása; - a telep rendjének, tisztaságának általános ellenőrzése; - a hazárdjátékoknak a telepen való megakadályozása, esetleg rendőrhatóságok segítségével is; - a teleppel összefüggő társadalmi munkák szervezése, irányítása és az ezekhez való segítség biztosítása. E feladatok a gyakorlati munka alapján a későbbiekben is bővülhetnek, tehát nem véglegesek. Egészségügyi ellátások területén azok a feltételek, amelyek az állam által biztosítva vannak, a cigányság körében is megtalálhatók, és azt előszeretettel veszik igénybe. Lakáshelyzetük, továbbá egyéb elmaradottságuk következtében azonban egészségügyi helyzetük igen rossz. A putrik egyrészében még ágy nélkül alszanak, ezek nyirkosak, nem elég világosak, szellőzöttségük nem megfelelő, így aránylag sok a TBC-s, bélférges és a tetves gyermek. Élelmezésük területén sem jó a helyzet. Általában egyoldalú étkezést folytatnak. Dögfogyasztás már csak elvétve, egy-két családnál tapasztalható, ami nagy eredmény. Élelmezésükben általában a hús megtalálható. Gyümölcs, zöldség, főzelék, tejtermék fogyasztása az étrendjükben szinte ismeretlen. Az egészségügyirszervek ezt figyelemmel is kísérik, ahol lehet beavatkoznak. Körülményeik miatt azonban az eddig végzett munka eredménye elenyésző. Komoly gond, hogy a cigány ragaszkodik a putrijához, az ottani élettel meg van elégedve, így a változtatás igen nehéz. A cigánytelepen közös WC-t biztosítottunk, de ezt igen kevesen használják. A cigánytelep tisztántartása még sok kívánnivalót hagy maga után. Előtérbe kell, hogy kerüljön az idősebb személyek szociális otthonba való utalása. Jobban igénybe kell venni az öregek otthonában biztosított szolgáltatásokat. Sokkal intenzívebb kell, hogy legyen az orvosi felülvizsgálat. A túlságos népességszaporodás csökkentésére fokozni kell a felvilágosító munkát. El kell érni, hogy minden anya szülőotthonban szüljön. Megfeszített, fáradságot nem kímélő munkát végeztek a politikai, társadalmi és gazdasági szervek, a tanács végrehajtó bizottsága és koordinációs bizottsága. Az összefogás eredménye, hogy 1977. október 6-án az utolsó c gány család is elköltözött a telepről. Az eddig leírtakból látható, hogy hét év alatt is hatalmas a fejlődésrr - 54 db lakást vásároltunk, - 5 db-ot építettünk - két családot tanácsi bérlakásba helyeztünk, - 26 utcában vannak a cigányok elhelyezve - 68 500 Ft-ot fordítottunk arra, hogy a 10% befizetésében segítsünk. A fizetési morál az OTP-fiók felé jó, 2-3 család van, akivel gond és probléma van. Minden évben ellenőrzést végzünk a cigánycsaládok körében. Azt vizsgáljuk, hogyan tartják rendben a lakást. Ezt most végeztük el első esetben. A tapasztalat a vártnál kedvezőbb, a cigányok általában magukénak tudják a vásárolt lakást. Azt nagyrészt rendben tartják, mintegy 10 család van, akit el kellett marasztalni. Ott határidőt adunk arra, hogy tegye rendbe a lakást, ehhez esetleg meszet is biztosítunk. 373