Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn

Az utóellenőrzést elvégeztük, a változás jónak értékelhető itt is. Nincs rendben a lakások udvara. Egy-két cigánycsaládnál nagyobb fejlődés tapasztalható, a többi az csak kis területet ás fel azt beveti, a többi az inkább játszóteret képez. A kerti munkák végzésére meg kell tanítani őket, ez további feladat. A munkába állítás kedvezően alakult, hiszen lakást anélkül vásárolni nem lehet. A nők foglalkoz­tatása nincs megoldva, de az a körülmény is ismert: a cigányasszonyok szívesebben nevelik gyer­mekeiket otthon. Ez csak egyrészt indokolt, mivel az elhelyezés a bölcsődébe, óvodába, napközibe biz­tosított. A végleges megoldás az, hogy egyre jobban vonjuk be őket a munkába. A BEKÖT vésztői részlegénél ezt meg is tudjuk oldani. Közoktatás-közművelődés területén hatalmas változás történt. 1977. évben minden óvodáskorú gyermeket felkerestek az óvónők, elértük azt, hogy minden iskolaköteles gyermek óvodába jár. Az óvodai, bölcsődei térítési díjat a cigányszülők rendszeresen fizetik. Megváltozott anapközi igénybe­vétel is, szinte minden szülő itt is rendszeresen fizet. Indokolt esetben térítési kedvezményt biztosítunk. Elértük azt, hogy az iskolai felmentést csak nagyon indokotl esetben adunk és ezt a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Albizottság engedélyezi. Négy gyermek kapott ilyen lehetőséget az 1977/78-as tanév­ben, ezek főleg erkölcsi okokból voltak indokoltak. Korábbi problémák miatt minden erőfeszítés ellenére is kevés a 8. osztályosok száma, következés­képpen előre ismert a feladat is. Nagyon nagy eredménynek tartjuk, hogy a felnőtt oktatás a cigányok körében megkezdődött. Az 1976/77-es tanévben 15 személy vett ilyen oktatásban részt, az 1977/78-as tanévben analfabéták részére előkészítőt szerveztünk (8 személynek) 5. és 6. osztályra pedig 18 személy lett beiskolázva. Az egészségügyi munka a legnehezebb, de mint ahogy arról szó esett, a lakások aránylag rendezettek, eddig „Tiszta udvar, rendes ház" táblát 8 család kapott. Az egészségügyi dolgozók a cigányok körében fokozottabban végzik a felmérést. A lakáskultúra is kedvezően változott, a bútorzatuk sokkal jobb, ugyanez tapasztalható arháztartási gépek vásárlásának területén is. Ezek az adatok a mellékletekben megtalálhatók. Sok változás van a ruházkodás területén, de még fellelhető a használt ruha vásárlás. Ez a jelenlegi időszakban még indokolt. A családtervezés területén is változás van. Tíz, vagy ennél több gyermekes család nincs, 3 gyermek 22 családnál van, 6-7-8 és 9 gyermek csak egy-egy családnál . Elgondolások, javaslatok 1. Tisztázni kellene, hogy ,,meddig cigány a cigány". Reprezentatív felmérések alapján tájékozódunk arról, hogy a cigányság lélekszáma hogyan alakult. E felmérésnél viszont az is bekerül, aki már beilleszkedett. Megállapításom az, hogy erre már nincs szükség. Ezeket a személyeket a cigányság helyzetének megítélésénél nem kellene számításba benni. 2. Beilleszkedésük elősegítésének feltétele az, hogy a vezetők egy nyelven beszéljenek. E kétdés körül még sok az ellentmondás. A vezetők egy része talán nem is ismeri e fontos társadalmi, politikai feladatot. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy hazánkban - és így településünkön is - az összes tár­sadalmi és anyagi feltételek adottak a cigánykérdés folyamatos és teljes megoldásához. A kezdeti - és eredményes - lépéseket már megtettük. A továbbiakban sok múlik azon, milyen kö­vetkezetesen haladunk előre a megkezdett úton. Az eredményesség érdekében továbbra is fontos kérdésként kell kezelni a cigányság tudatának for­málását, hogy értsék és akarják a változást; hogy a helyi vezetők keressék és használják is ki a lehetősé­geket; hogy a nem cigány lakosságot még jobban tudják aktivizálni. Meg kell érteni mindenkinek, hogy a cigányok szociális, kulturális felemelkedése közös érdek. Ha magukra hagyjuk őket, teljesen kitaszítottakká válnak, ami egy szocialista társadalomban megenged­hetetlen. Emellett a népesség is gyorsan 110 és egyre nagyobb erkölcsi-anyagi terhet jelentenének a tár­sadalomra. 374

Next

/
Thumbnails
Contents