Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn

Eddig a község 120 utcájából 24 utcában vásároltunk cigánylakást. Cél továbbra is az, hogy minél jobban széttelepítsük őket. A telcpfelszámolás meggyorsítására 1975-bcn és 1976-ban a fejlesztési alapon 40 ezer forintot elkülönítettünk, ebből azokat a családokat támogatjuk, akik építés, vagy vásárlás esetén szociális körülményeik következtében egyösszegben nem rendelkeznek a befizetendő 10%-kal. Ebből az alapból eddig hét család részére 30 ezer forintot használtunk fel, átlagosan mintegy 4 ezer forintot biztosítottunk. Megállapítható az is, hogy a cigánycsaládok nem élnek vissza ezzel a lehetőséggel, tehát helyes volt a tanács döntése. Valamikor ez az összeg kamatosan megtérül a községnek. Igen nagy súlyt helyezünk a cigánylakosság általános műveltségének fokozására, a bölcsődei, óvodai elhelyezésre, az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésére, közművelődésük szervezett keretek között történő elősegítésére. (Az adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.) Továbbra is gond a felnőttoktatás megoldása. Nem értünk el jó eredményt az óvodába történő irányítás területén sem annak ellenére, hogy a lehetősége megoldódott. Ugyanez a helyzet a bölcsődei elhelyezés területén is. Sokat javult az iskolába járatás, ezen belül a napközi lehetőségének igénybe vétele, pl. a Móra Ferenc Általános Iskolánál az 54 fő cigánytanulóból 27 fő napközis. Itt biztosítottuk azt a lehetőséget, hogy minimális térítés mellett vehessék igénybe az ellátást. Régi gondot és problémát bizonyít az a tény, hogy a tanulókból saját osztályában túlkoros 30 gyermek. A jövő legfontosabb feladata, hogy ezt felszámoljuk. A felmentettek számában is határozottan csökkenés van, összesen 6 gyermeket mentettek fel, ez főleg erkölcsi okokból történt. A tanács határozata értelmében a tanszersegélyt elsősorban cigánygyermekek körében használtuk tel. A tankönyveket, és a tanszereket átvételi elismervény ellenében osztották ki. Még mindig probléma ezek megbecsülése, de itt is határozottan sok változás van. Továbbra is igen nagy létszámú a kisegítő iskola, 35 cigánygyerek jár ide, így ez szabja meg a tennivalókat. Ide közel 5 ezer forint tanszersegélyt biztosítottunk, és majdnem minden gyermek kap segélyt. A 35 főből csak 12 fő a napközis, itt még sok a feladat. Nem megfelelő a pedagógusok és a cigányszülők kapcsolata. Nem kielégítő a családlátogatások száma, és nem hívták össze a cigányszülőket szülői értekezletre sem. Cigány továbbtanuló, vagy szakmunkás nincs, esetleg elvétve akad, bár a szülőkkel sem foglalkoztunk ebben az ügyben. Nem teljes értékű a pedagógusok ilyen irányú munkája, bár 1977 évben sokat változott. A könyvtár látogatottsága javult, mert a cigányok olvasni szeretnek, sajnos azonban a hazavitt könyvek nagyrésze nem kerül vissza, vagy ha igen az használhatatlan. Nem tartjuk kielégítőnek a művelődési ház tevékenységét sem, összességében a tudatformálás elősegítése még kívánnivalót hagy maga után. A jövőben a felnőttoktatás tetületén nagyon sok feladatunk lesz. Az analfabéták száma 81 fő, ez stagnál. Sikerült megalakítani egy cigány-klubot 24 fővel, a megalakuláskor jóváhagyták az alapszabályt, a munkatervet és megválasztották a 4 tagú vezetőséget. Ellátogattak a békési Dankó Pista cigányklubba is, itt sok jó tapasztalatot szereztek. Az első időszakban igen rendszeresen eljártak a foglalkozásokra, rendes, jó magatartást tanúsítottak. Előadásokat hallgattak, vetélkedőket rendeztek, játszottak, daloltak, táncoltak. Ezt eredménynek könyveltük el. Sajnos, ahogy telt az idő, úgy kiütközött belőlük a természetükből adódó nyugtalanság, türelmetlenség, és az, hogy huzamosabb ideig nem szeretnek egyhelyben tartózkodni és kezdett a rend felbomlani. Egyre többen jelentek meg italosan, akik zavarták a programot, majd azt igényelték, hogy minden szombaton a művelődési ház nagyterme csak nekik álljon rendelkezésre. Ez utóbbit nem tudtuk biztosítani, továbbá a fent említett okok következtében 1975 februárjában teljesen megszűnt a klubélet. Több esetben igyekeztünk ezt újra szervezni, a koordinációs bizottság két esetben is tárgyalta e fontos kérdést. A javaslat továbbra is az, hogy törekedni kell az újraalakulás elősegítésére. Emellett a közművelődési szervek esetleg keressenek más lehetőséget is. A cigánylakosság problémáinak eredményesebb feltárása és megoldása érdekében tanácsunknál úgynevezett cigányfelelőst foglalkoztatunk, akinek fő feladata az összekötő szerepének betöltése a testü372