Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn

- a cigányság közegészségügyi helyzete; - a bűnözés és a bűnüldözés helyzete; - az óvodába járás megszervezése; - analfabéta tanfolyam beindításának lehetősége. Minden napirendi pont a tanácshatározat végrehajtását segítette és segíti. A bizottságban - megoldandó problémák összetettségét figyelembe véve - helyet kapott a község valamennyi területének, szerveinek, intézményeinek képviselője és maguk az érintettek, a cigánylako­sok képviselői is. A megtartott ülések minden esetben az aktivitás, a tenni akarás jellemzi. A megjele­nési arány mindig jó. Arra törekszik a bizottság, hogy még hatékonyabban szolgálja a cigányügy meg­oldását és annak koordinálását. A koordinációs bizottság javaslatára ideiglenes bizottság alakult, minden egyes cigánycsaládot megláto­gattak és elbeszélgettek velük. Problémáikat feljegyezték, a hiányosságokra, rendellenességekre felhívták a figyelmüket és megfelelő tanácsokkal látták el őket. A KISZ a rendőrséggel karöltve különösen a szó­rakozóhelyeket ellenőrzi. Az életkörülményeik javításának, a társadalomba való beilleszkedésüknek egyik lényeges feltétele az állandó foglalkoztatottság, munkába való elhelyezkedésük elősegítése. Ebben a kérdésben a helyi mun­kalehetőségek figyelembe vételével felhívtuk a gazdasági szerveket, hogy támogassák és segítsék elő az itthoni munkába való elhelyezkedést. Az adatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az állandó munkahellyel rendelkezők mintegy 80%-a továbbra is vidékre jár el dolgozni. Természetesen a munkavállalókban is számtalan hiba van, de véleményünk szerint a gazdasági szervek illetékes vezetői nem vették olyan komolyan e fontos kérdést, mint ahogy azt kellett volna. Két szerv, a szarvasi HISZ és a Költségvetési Üzem viszont igen nagy segítséget adott. A jövőben ezen a téren előrébb kell lépni, hiszen a lakáshoz közeli elhelyezdedésnek egy sor előnyös következménye van. Sokkal jobban meg tudjuk szervezni a felnőtt oktatást, a tudatformálást és jobban beilleszkednek a község közéletébe. Ezen túlmenően ennek a szükségességét alátámasztja az is, hogy a vállalatok nem kellő mértékben foglalkoznak velük, csak a szükséges kollektív szerződésekben előírt kötelezettségeiket teljesítik. Az életkörülményükön való javítás másik alapvető feltétele a megjelelő lakáshoz juttatás. A tanács ha­tározata elsődleges célként a telepfelszámolás meggyorsítását irányozta elő olymódon, hogy minden évben több és több lakásépítési, illetve lakásvásárlási keretszám biztosítását kell kérni a megyei tanácstól. Szakigazgatási szervünk ezt a javaslatot magáévá tette és egyre több keretszámot igényel. Ebben a munkában a megyei szervektől maximális támogatást kapunk. A telepfelszámolás helyzetét a 4. sz. melléklet tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy a telepek felszámolásához még 15 putrit kell lebontani és a benne lakókat elhelyezni. Mintegy 8 putri felszámolása nehezebb lesz, mint az összes eddigi, mivel azokat olyan idős családok lakják, akik jövedelemmel nem rendelkeznek. Három megoldás kínálkozik: szociális otthonba való elhelyezés, a családdal tovább költöztetni és öregek napközi otthonába elhe­lyezni, vagy esetleg részükre állami lakást kiutalni. A telepfelszámolásnál további gond, hogy elfogynak a községben az olcsó házak. A jelenlegi OTP hitel mellett aránylag gyenge minőségű lakást lehet csak vásárolni a község periferikus részén. Ebből az következik, hogy néhány utcában több cigánycsalád részére tudunk lakást venni. Ez tovább rontja a széttelepítési elgondolásainkat. A lakások évenkénti felülvizsgálatára végrehajtó bizottságunk már határozatot hozott. Az Orszá­gos Takarékpénztár ezen a területen - leterheltsége, jogszabály hiánya miatt - különösebb intézkedést nem tesz. A felülvizsgálat megszigorítása viszont indokolt és azt végre is hajtjuk. További gond, hogy az OTP által adott hitelösszegből nem lehet lakást építeni. A tanácshatározatnak megfelelően költségvetési üzemünk kidolgozott egy ,,Cs" típusú lakásépítési formát. Ez áll egy szoba­konvha, belépő és egy kamra részből. A költségvetés szerint haszon nélkül számoltak, a felépítés így is 165 ezer forintba került. így az építés teljesen leállt. E gondokat a felsőbb szervek részére jeleztük. 371

Next

/
Thumbnails
Contents