Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn

A vésztői intézkedések és eredményeik Községünkben a megyei tanács felhívására készült ugyan intézkedési terv, de annak végrehajtása nehezen indult. Mélyrehatóbban a cigányokkal való törődést, beilleszkedésük elősegítését 1974 májusától számíthatjuk, amikor a tanács tárgyalta ezt a fontos társadalompolitikai kérdést és megfelelő határozatokat is hozott. Ez pedig nem volt könnyű, mert a cigányság részéről csak a jogok követelése és egy súlyos bűncselekmény elkövetése miatt a cigány és a magyar lakosság között a szakadék szinte áthidalhatatlanná vált. Tanácsunk megállapította, hogy nagy figyelmet kell fordítani a cigányok helyzetének megítélésére. Megfelelő politikai munkát kell kifejteni lakosságunk körében a helytelen nézetek felszámolására, arra kell törekedni, hogy a célkitűzések megértésre találjanak, és a nézetek kedvezően változzanak. A cigánykérdés csak ott cigánykérdés, ahol ezt úgy is kezelik. Az üzemekben és egyéb munkahelyeken, ahol a cigányok dolgoznak, különösen a középszintű vezetés szemléletformálására kell nagy gondot fordítani. Ezen belül főleg a termelőszövetkezet egyes vezetőinek és a tagságnak a cigányokkal kapcsolatos megítélését kell megváltoztatni. Ahhoz, hogy határozottabb fejlődés álljon be, a pozitív hozzáállást kell elősegíteni. Ugyanez vonatkozik a tanácstestületünkre is. Igaz sok esetben jogosan tesz a tanácstagság is elítélő megjegyzéseket, de ez az ügyet nem segíti elő, sőt hátráltatja. Amennyiben ezzel az üggyel nem lényegretörően foglalkozunk, még azzal is számolni kell, hogy más községből települnek hozzánk cigánycsaládok. Ugynis az eddigi tapasztalatok szerint, ahol velük behatóan foglalkoznak, azt nem szeretik és elvándorolnak oda, ahol a régi múltjuknak megfelelően élhetnek. Hosszú, kitartó, türelmes nevelő munkára van szükség. Adott esetben azonban nem kell visszariadni a jogszabályokban biztosított kényszerítő eszközöktől sem, de nem ez az elsődleges, hiszen addig majdnem csak ezt alkalmaztuk. Több évtizedbe kerülő átformálásról van szó. Minél később fogunk hozzá, annál rosszabb és egyben veszélyesebb lehet a helyzet népesedés, kulturális, és közegészségügyi szempontból. Tanácsunk a IV. ötéves terv időszakára 1970. szeptember 4-én minden kérdésre kiterjedő átfogó intézkedési tervet készített. Külön foglalkozott a terv a szociális követelményeknek meg nem felel telepek felszámolásának meggyorsításával. E határozatból napjainkig a telepfelszámolás lett elősegítve, 22 cigánylakás vásárlásával. Ezek a lakások a község különböző utcáiban fekszenek. A Nagyközségi Tanács 1974. májusi ülésén hosszabb távra meghatározta a cigánylakosság beilleszkedésével kapcsolatos feladatokat, melyek az alábbiak: 1. A cigányság problémáinak vizsgálatára, az ügyeikkel való szervezett keretek között való foglalkozásra Cigányügyi Koordinációs Bizottságot alakított. A bizottság feladatait tartalmazó ügyrendet és munkatervet el kell készíteni. 2. A cigánylakosság helyzetét a Tanács ciklusonként, a végrehajtó bizottság kétévenként tárgyalja meg. Ennek a jegyében került sor arra, hogy 1975 decemberében a tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte e kérdést. Átfogó felmérést végeztünk 1975. szeptemberében, melynek adatai szerint településünkön 118 cigánycsalád élt 424 fővel. (Az idevonatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A felmérés alapján a családok száma nőtt, de a lélekszám csökkent. Ez is bizonyítja a velük való foglalkozás jelenétőségét. A cigánylakossággal való foglalkozást évközben a koordinációs bizottság kíséri figyelemmel. A bizottság 23 fővel alakult, első ülését 1974 szeptemberében tartotta. A bizottság 1975 évben két ülést tartott, 16 napirendet tárgyalt, melyek külön-külön is nagy jelentőségűek voltak, mint például: - a cigánylakosság általános műveltségének javítására tett intézkedések megvizsgálása; - a cigányklub megalakításának lehetőségei; - a telep felszámolás folyamata; 370