Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn

A CIGÁNYSÁG ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEI, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSE VÉSZTŐN KOMÁROMI GÁBOR Szocialista társadalmat építünk, amelyben a szó legnemesebb értelmében valóban emberré válik az ember. Ebből a folyamatból nem maradhat ki társadalmunk egyetlen rétege sem. A cigányságot is rá kell vinni az emberi felemelkedés iitjára. Évszázadok sokszor gyűlöletig fokozódó, meggyökeresedett előítéleteivel, a szokásokhoz, hagyományokhoz, sőt a kirekesztett életformához való görcsös ragaszkodás káros szemléletével egyaránt találkozunk munkánk során. Ennek következtében sokszor érnek kudarcok bennünket, de annál jobban örülünk minden kis eredménynek. Társadalmi ügy, fontos társadalompolitikai kérdés a cigányság felemelkedése. Éppen ezért nap, mint nap tenni, cselekedni kell, hogy eltűnjenek a putrik, dolgozzon minden munkaképes cigány, iskolába járjanak tanköteles gyermekeik, továbbtanuljanak a tehetségesek, hogy a múltnak adják át megvetettségüket, egyenrangú jogokkal és kötelezettségekkel bíró, megbecsült tagjai legyenek a dolgozó társadalmunknak. E célok elérése vezérli ezirányú tevékenységünket, melynek bemutatására nem az öncélúság, hanem annak bizonyítása késztetett, hogy közös akarattal, jó együttműködéssel szinte reménytelennek tűnő feladatokat is meg lehet oldani. Feldolgozásom célja, hogy a mindennapok küzdelmein keresztül Vésztő nagyközség példáján bemutassam a sokszor szinte embertelen körülmények között élő cigánylakosságért folytatott munkánkat. A Magyarországon élő cigánylakosok számát különféle tájékozódások alapján 1971-ben kb. 320000 főre becsülték. Legtöbben éltek Pest megyében, legkevesebben Győr-Sopron megyében. Békés megyében az országos átlag körül van a népességük, községünkben viszont ez a szám egészen másként alakul. Megyénkben - a városok és nagyközségek között - a cigánylakosság nagyságát figyelembe véve, mintegy hatodik helyen vagyunk. Vésztőn 95 családban összesen 431 fő él, csak magyar anyanyelvűek. (A nagyközségnek 1970-ben 9945 lakosa volt.) A cigánylakosságnak a velük foglalkozó tudósok, ciganológusok, szociológusok többféle szempontból próbálják csoportosítani. ,,A cigányság nem nemzetiség", kimondta az MSZMP KB Politikai Bizottsága. Többen vannak, akik érzelmi alapon vitatni igyekeztek e megállapítást. A megye területén egy-két oláh cigánycsalád kivételével magyar anyanyelvű cigányok élnek. Erről Erdős Kamii a következőket írja: ,,A magyar cigányok a kárpáti és oláh cigányok cigányul már egyáltalán nem beszélő összekeveredett utódai". A magyar anyanyelvű cigányok magukat kivétel nélkül magyar cigányoknak vallják. Nagyon lényeges tudni, hogy a magyar cigányok őseinek jelentős része valamilyen cigánybűn miatt (pl. cigánytörvények be nem tartása, vándorjelek megrongálása stb.) lett kiközösítve és kiszakítva a vándorló törzsekből. Mivel egyetlen más törzs sem fogadta be őket, kénytelenek voltak valahol letelepedni, munkát vállalni, megélhetésüket valamilyen formában biztosítani. A cigánysággal kapcsolatos központi, megyei és helyi intézkedések A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1961. évi határozata a cigánylakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos feladatokról a következőket állapította meg: ,,A társadalomba való 366