Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Komáromi Gábor: A cigányság élet- és munkakörülményei, társadalmi beilleszkedése Vésztőn

beilleszkedés foka szerint három kategória fogadható el: a beilleszkedett, a beilleszkedésben lévő (vándorló), be nem illeszkedett cigányok csoportja. A beilleszkedett cigányok az országban mintegy 30%-ban, a beilleszkedésben lévő cigányok szintén mintegy 30%-ban, a be nem illeszkedett cigányok pedig 40%-ban találhatók meg." A még mindig feltalálható előítéletekről a következő megállapítást találjuk: „A társadalmi szervek többségükben foglalkoznak a cigánykérdéssel. A probléma inkább ott van, hogy legtöbb helyen előítélettel fogadják a cigányokat. Ez az előítélet akadályozza elhelyezkedésüket, ezzel együtt késlelteti a gazdasági, kulturális felemelkedésüket. A cigánylakosság helyzetének javulását a munkavállalás lehetőségeinek elősegítésével, állandó letelepítésükkel, megfelelő juttatásokkal társadalmilag elő kell készíteni. Helytelen nézetek is uralkodnak a cigánylakossággal kapcsolatban olyan formában is, hogy a cigánykérdés nemzetiségi kérdés, legyen külön cigány iskola, munkahelyi cigány brigád. Ezek a nézetek - a Politikai Bizottság megállapítása szerint - helytelenek, mert konzerválni igyekeznek a cigányság elkülönített régi állapotát." A Politikai Bizottság ebből kiindulva hozott határozatainak főbb megálllapításait így összegezhetjük: 1. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a cigánylakosság elkülönülésének megszüntetése és beilleszkedése társadalmunkban - e réteg nagy száma és súlyos elmaradottsága miatt is - fontos társadalmi ügy. E folyamat meggyorsításához megvannak a feltételek, azonban ez a feladat ma még a párt, az állami és az érdekelt társadalmi szervek munkájában nem kapja meg a szükséges figyelmet A cigánylakosság felé irányuló politikánkban abból az elvből kell kiindulni, hogy bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot. Problémáik megoldásánál sajátos társadalmi helyzetüket kell figyelembe venni és biztosítani kell számukra az állampolgári jogok és kötelességek teljes érvényesülését, s az ezek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését. Fokozatosan el kell érni, hogy a cigányok a lakosság többi részétől nem elkülönítetten, állandó lakóhelyeken telepedjenek, állandó munkához jussanak, egészségügyi körülményeik javuljanak és emelkedjék kulturális színvonaluk. Fel kell venni a harcot a lakosság körében még ma is élő helytelen nézetek ellen, amelyek megnehezítik a cigányok beilleszkedését, társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedését. Intenzív felvilágosító munkát kell folytatni mind a cigányok, mind a lakosság más rétegei között. 2. A cigánylakosság beilleszkedésének és átnevelésének legfontosabb feltétele, hogy mielőbb állandó munkához jussanak. Munkábaállításukat lehetőleg azokban a helységekben kell biztosítani, ahol élnek. A jelenleginél lényegesen több lehetőséget kell teremteni az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben történő foglalkoztatásuk fokozatos kiterjesztésére. Az üzemek, állami gazdaságok, tsz-ck, párt, gazdasági és társadalmi szervezetek vezetői lépjenek fel a cigányokkal szemben megnyilvánuló előítéletek ellen. Segítsék munkábaállításukat, szüntessék meg elkülönülésüket (külön cigány munkabrigádok, elkülönített szállás). Kapcsolják be őket a kulturális nevelési munka hatókörébe, alapismereti és szakmairtanfolyamokra. 3. Az illetékes tanácsi szervek gondoskodjanak róla, hogy a lakásigénylésnél a cigánylakosság azon rétegét, amelyik már rendszeresen dolgozik, a község lakóival egyenlően bírálják cl. 4. Jelentősen javítani kell a cigánylakosság egészségügyi ellátottságát, a cigánytelepek közegészségügyi állapotát. 5. Fokozni kell a cigányok között a kulturális nevelő munkát. Külön figyelmet kell fordítani az iskoláskorú cigánygyermekek nevelésére és oktatására. Törekedni kell arra, hogy mind több cigányfiatal nyerjen szakképzettséget. Meg kell szervezni a cigányifjúság közötti nevelő munkát a KISZ, és a Néphadsereg keretében. Nem szabad megengedni a cigányfiatalok elkülönítését. (Külön KISZ-szervezet, külön raj, katonai behívások indokolatlan elmulasztása stb.) Küzdeni kell az írástudatlanság ellen, emelni kell a felnőtt cigánylakosság kulturális színvonalát. Be kell vonni őket a társadalom politikai és kulturális életébe. A telepek lakóit képviselő tanácstagot - ahol erre lehetőség van - közülük válasszák ki, és ezt a következő tanácsválasztásnál vegyék figyelembe. 367