Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál
Sokszor azért bosszús a hazajáró lélek, mert nem talál enni-innivalót. A hiedelem szerint ha nem teljesítették a kívánságát, éjszakánként fojtogatta a rokonát. A tótkomlósi Pipisné férjének a szelleme éjszakánként az asszony mellét nyomta. Súlyától nem tudott meg se szólalni. 7 0 Szarvason éjjelenként az adatközlő munkatársnőjét nyomta-taposta valami. O együtt dolgozott vele a szlovák kollégiumban, s neki mindig panaszkodott, hogy valószínűleg az anyósa varázsolta meg. Nagybánhegyesi adat szerint az is előfordul, hogy az, akit fojtogatnak, erőfeszítéssel ki tud tépni a fojtogató hajából egy csomót, s így meg tudja állapítani ki volt a fojtogató. A hazajáró lélek legtöbbször láthatatlan volt, hiába gyújtottak lámpát, a többi családtag semmit sem észlelt. Előfordult, hogy halálra kínozta áldozatát. Kétsopronyban a ház körül láncokat csörgetett, s ha kiment a gazda, velük dobálta meg, aki emiatt beteg lett, s bele is halt. A rosszindulatú hazajáró lélek fojtogatását a cseh irodalom is említi. 71 A szlovák irodalom a hazajáró lelkek két típusát különbözteti meg: a közönséges hazajáró lelkeket, amelyek általában nem ártottak, és a rosszindulatúakat, amelyek közül a legveszedelmesebbek a vámpírok. J. Mjartan a zempléni gyűjtése és a korábbi irodalom (Wollmann, Hűsek, Bogatyrev) alapján bizonyítja a fentieket. 7 2 Valószínűleg az ő nyomán E. Horváthová szlovák, cseh és német összefoglaló jellegű írásaiban ezt a két típust emeli ki, s különösen a vámpírok szerepét. 7 3 Az alföldi szlovákok nem ismerik a vámpírokat, töredékes hitük csupán a fentiekben említett adatokban emlékeztet a hazajáró lelkek veszedelmes csoportjára. Általában az alföldi szlovákok e hiedelcmkörénck mondái is közelebb állnak az alföldi magyarok hasonló típusú hicdclemmondáihoz. 7 4 Jellemző tünet, hogy míg a szlovákokkal és ruszinokkal érintkező magyarok körében ismeretes a vámpír nora, 7 5 az alföldi magyarsággal egyiittélő szlovákok körében ez a néphitelem ismeretlen, holott a különböző vérszopó, kártevő lények (mora, poludnica stb.) a Közép-Szlovákiában is ismertek, ahonnan az itteni szlovákok zöme érkezett. 7 6 A visszatérés okai között szerepelt a kapzsiság is, bár ezen hiedelem jelenlétére csak egy Mczőberényben gyűjtött hiedelmmondában bukkantunk rá, amely - mivel szereplői magyarok, s a megváltás mondatai is magyarul hangzanak el benne - minden bizonnyal magyaroktól történt átvétel. A fukar tulajdonosnő, aki sajátmagával szemben sem volt kíméletes, halála után visszajár a házába, elijeszti a bérlőket, senki sem mer odaköltözni. A kapzsi asszony mindaddig visszajárt, míg Dicsértessék a Jézus Krisztus! köszönéssel el nem űzték. A monda szoros rokonságban van azokkal a magyar mondákkal, amelyekben a hazajáró halott vagy túlvilági lény egy vallásos mondat kiejtésével váltódik meg. 7 7 A visszatérő halott megváltása hasonló módon történik egy tótkomlósi hiedelemmondában is, a halott asszonynak mindaddig kenyeret kell dagasztania, míg tüsszentésére nem mondja valaki: Egészségére! 7 8 A néphit szerint aki rosszul méri a földet örökségosztás közben, vagy pontatlanul méri ki az eladott árut, annak halála után szüntelenül mérnie kell. Ha új házban halt meg a gazda, utána ment minden jószág, pusztult a gazdaság. Kétsopronyban azt tartották, hogy ez halálának az évében következik be. A tulajdonos halála a tulajdonában lévő más dolog, pl. virág kipusztulását is eredményezheti. Medgyesegyházán a házassági évfordulóra kapott cserepes virág száradt ki, miután meghalt a feleség. A halott később, halála órájának fordulóján is hathat, ha nem is érzékelhető a megjelenése. Kétsopronyi adatközlőnk egyedi esetként említette azt a történetet, mely a gyulai németek körében történt meg, mégis szólunk róla, mert a nemzetiségek együttélésének kölcsönhatására, egy hicdelm konkrét megfigyelésére és elfogadására is példaként szolgálhat. 331
