Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A halál és a hazajáró lélek hiedelmei a Békés megyei szlovákoknál

külön terítettek. Hagytak neki ülőhelyet, a helyére tányért, evőeszközöket raktak, a tányérjába ételt tettek, a poharába italt öntöttek. Sokan az eltávozottak közül még az életükben meghagyták, hogy torukon bőséges lakomát csapjanak: Ha meghalok, okádjanak, úgy egyenek, igyanak emlékemre, mondta Csernák apó.

u Nagybánhegyesen az ételt az első éjjel a folyosó mellvédjére tették ki a hazajáró lélek számára. A legutóbbi időig élő szokás, hogy vizet tesznek az ablakba vagy az asztalra. Kétsopronyban mind a három napon át figyelték, hogy fogy-e a pohárban a víz. Ha igen, a halott így közölte velük, hogy síri békéje nyugalmas. Tótkomlóson az első éjszakán tettek asztalra egy pohár vizet. Ha reggelre fogyott belőle, úgy vélték, a lélek szomjas volt, s ivott belőle. A hódmezővásárhelyi magyarok is az asztalra tették a pohár vizet.

4

5 Tréfából névnapokon vagy lakodalmakon később is öntöttek a halottnak a poharába bort, különösen ha életében szerette. A tor utáni napon a legtöbb szlovák lakta helységben mákos vagy brindzás tésztát főztek. Mákosat azért, hogy a halottat ne rágják a férgek. Tótkomlósi, csanádalberti, szarvasi adatközlők szerint

4

6 a tésztából vittek a halott sírjára is. Nagybánhegyesen pálinkát vittek neki, de már a koporsójába is beletették, ha kedvelte. Mezőberényben mindenféle ételt hordtak a halottnak (paprikást, fánkot, tejet, kávét, kalácsot). Békéscsabán és Kétsopronyban nem kaptunk a szokásról adatokat. Itt korábban halhatott el, mint a megye többi szlovák helységében és magyar városában, pl. Orosházán.

4

7 A liptói szlovákok ugyanúgy, mint a vizsolyi magyarok, jeles naphoz kötötték a halottetetést: a liptóiak mindenszentekkor asztalra tettek eledelt, a vizsolyiak mindenszentekkor és karácsonyestén a sírra vitték ki.

4

8 A hazajáró lélek alakjai A hazajáró lélek megjelenési formái viszonylag egységesek a Békés megyei szlovákok hiedelemrendszerében. Gyakran vettek fel emberi alakot, néha állat formájában vagy alaktalan tömegként kísértettek. Leginkább láthatatlan maradt a lélek, csak hang, zörej, dübögés révén értesültek jelenlétéről. A szlovák források is inkább láthatatlan formájában említik, ill. ha látható, ember, fekete macska, disznó vagy malac képében jelenítik meg.

4

9 Az emberi alakként hazatért lélek ábrázata, ruházata ugyanolyan, amilyennek általában az utolsó időben látták. Akiknek megjelenik, s elbeszélget velük, ott nem viselkedik feltűnően. A békéscsabai Okos Pálnénak az édesanyja az istállóban jelent meg, egy meszesfazekat vett fel.

60 A szarvasi Janecskó Györgyné felöltözve látta az apját, ugyanúgy, mint otthon. Elmondta, mi fáj neki, s kérdezősködött is. Az állat képében visszatérő halott főként kutya alakját vette fel. Békéscsabán az egyik fiatalasszony a férje kiruccanásai miatt öngyilkos lett, beugrott az utcai kútba. Mikor megtalálták, nem volt a lábán a papucsa, holott a kútra ebben ment ki. Ezidőben kilenc éjjelen át egy fehér kutya hátán lovagolva jelent meg a halott menyecske (egy másik változat szerint csak a fehér kutya), s a kilencedik napon meglelték a papucsot az utcai eresz alatt (podsfenka), ahova a kutya tette.

5

1 Mezőberényben az esténként a lámpa körül keringő lepkékről is azt tartották, hogy a hazatért halott lelke van bennük. A halott kívánságának a teljesítése. A hazajárás okai A halott szelleme - az elterjedt szlovák és magyar hiedelemhez hasonlóan - legtöbbször azért tért haza, mert nem teljesítették életében elmondott kívánságát.

5

2 Egy békéscsabai 328