Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Negyedszázados a haltenyésztési kutatás Szarvason

A számok egyértelműen bizonyítják, hogy az intézet szakemberei számára úgy a belföldi, mint a külföldi tanulmányutak skálája évről-évre növekedett és eljutottak oda, hogy minden vezető és kutató részt vehetett valamilyen tanulmányúton. Az intézetbe' feladata ,,A halhústermelés fejlesztése" című témakör programjának vezetése, amely az alábbiak szerint tagolódik résztémákra: Fentiekkel párhuzamosan környezetvédelmi kutatások is folynak a következő területeken: 1. Iparszerű állattartó telepek hígtrágyájának hasznosítási lehetősége tógazdaságokban 2. Gazdaságilag hasznos halfajok energiatranszformálása a Balatonban 3. A Balaton mikrobiológiai vizsgálata (ökoszisztémák feltárása, halpusztulás okainak meghatározása) 4. Peszticidck haltoxikológiai vizsgálata A teljességre való törekvés igénye nélkül foglalom össze az intézet széles körű kutató munkáját, amely azzal indult, hogy Szalay Mihály és munkatársai a legnagyobb jövedelem elérése érdekében úgynevezett ,, vizes forgó" kialakítását tűzték maguk elé kutatási progra­mul. Ez a kutatási téma tehát egyidős az intézettel és egy egészen új irányzatot képvisel a hazai tógazdálkodásban. Az intézet alapját képező, 1953-ban létesített 6 hektár nagyságú tófelület gazdasági mű­velésre alkalmatlan, elgyomosodott területen volt, melyet halakkal és kacsákkal kívántak hasznosítani. A Horvátpusztai telepen, szolonyeces réti agyagtalajon a rizstermesztést tógazdasági hal­tenyésztéssel kötötték össze és biztató eredményt kaptak. A tapasztalatok felhasználásával dolgozták ki a halastavi váltógazdálkodás új technológiáját, amely olyan hármas hasznosítási rendszer, amelyben a kultúrák vetésforgószerűen követik egymást, kihasználva azok bio­lógiai kölcsönhatását. Olyan rendszer ez, amelyben a haltcnyésztés pecsenyekacsa neveléssel egészül ki, melyet öt év után pillangós növénytermesztés, majd két év múlva risztermesztés követ. A vizes forgó szakaszai tehát a következők: T. szakasz: Kettős halhústermelés halastavon Polikultúrás haltenyésztés ponty és különböző növényevő halakkal. Ezzel párhuza­mosan pecsenyekacsák nevelése folyik a halastavakon. A kacsák trágyája növeli a ta­Az intézet tudományos kutatómunkája Termelésbiológia Halászatbiológia Genetika Szaporítás-előnevelés Fclnevelés-üzemformák Halegészségügy Tartósítás-feldolgozás Ökonómia Szakoktatás, szaktanácsadás 3 téma 3 téma 3 téma 10 téma 16 téma 4 téma 3 téma 3 téma 3 téma 313

Next

/
Thumbnails
Contents