Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szekeres István: Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulása 1990-ig

Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulása 1990-ig SZEKERES ISTVÁN Az ország, a megye gazdaságának fejlődése függ - többek között - népességének fejlődésétől is. Ez természetes, hiszen a gazdasági folyamatokban az ember, a népesség vesz részt, a gazdasági jelenségeket a népesség produkálja. Éppen ezért a távlati tervidőszakra kitűzhető gazdasági célok és feladatok eredményes megvalósításának egyik fontos kérdése a demográfiai helyzet, illetve a munkaerőforrás várható alakulásának vizsgálata, az alapvető tendenciák meghatározása. Az előretekintés mindig izgalmas, de ugyanakkor bizonytalan is. A demográfiai tényezők várható alakulását is lehet valószínűsíteni, de a legjobb elemzés is csak jelenlegi ismereteink szerint határozhatja meg jövőnket. A helyi gazdaságpolitikai feladatokban a fontos társadalompolitikai követelmények csak akkor valósulnak meg, ha megfelelő összhang van területenként, településenként az ott élő lakosság száma és összetétele, valamint a termelőerők volumene, struktúrája között. A demográfiai tényezők várható alakulása, a távlati népességszám és összetétel nagymértékben behatárolja a termelésfejlesztés nagyságrendjét. A népesedési tényezők és a munkaerőhelyzet várható alakulását nem lehet elemezni a jelen és a közelmúlt tendenciájának ismerete nélkül, mert a jelenlegi tendenciák a közeljövő irányának kiinduló pontjai. Az elmúlt J5 év demográfiai és munkaerőhelyzete Békés megye lakónépessége i960 és 1970 között 32500 fővel, vagyis évente átlagosan 3200-3300 fővel, 1970 és 1975 között összesen 8200 fővel évente átlagosan 1600-1700 fővel csökkent. A népesség számának intenzív csökkenése (a megye évente átlagosan lakónépességének 0,6-0,8 %-át veszítette el) a hatvanas években nemcsak Békés megyére volt jellemző, de a csökkenés aránya Szabolcs-Szatmár megye után a legjelentősebb volt. A hetvenes évek elejére a lakónépesség fogyása fokozatosan mérséklődött és 1974-75. évekre megszűnt, alapvetően stagnált a népességszám. A népesség számának alakulásában két tényező hatása összegeződik: a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg. A természetes szaporodás alakulásának két alkotóeleme az élvcszületések és a halálozások számának nagysága. Az országos helyzethez hasonlóan megyénkben a születések száma az 1960-64. évek mélypontja után fokozatosan emelkedett, de egészen 1974-ig ez a növekedés igen mérsékelt volt. 1974-75. évek demográfiai robbanása következtében az élveszületések száma ugrásszerűen (a közvetlenül megelőző évekhez viszonyítva megközelítőleg mintegy 25%-kal, 1500 fővel) megnövekedett a demográfiai tényezők (elsősorban a szülőképes korú nők, ezen belül is a legtermékenyebb korban lévő nők szám- és aránynövekedése, valamint a népesedéspolitikai intézkedések) kedvező, pozitív hatása miatt. 295