Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szekeres István: Békés megye demográfiai tényezőinek és munkaerőhelyzetének várható alakulása 1990-ig
A természetes szaporodás abszolút- és arányszámainak változása i960 és 1975 között Megnevezés i960 —1964 1965 — 1969 1970-1973 I974-I975* Megnevezés évek átlagában 1. Élveszületések száma (fő) 5 965 6074 6118 7817 2. 1000 lakosra jutó élveszületés (%o) I3,i 13,8 14,1 18,0 3. Halálozások száma (fő) 5015 5255 5 551 5 742 4. 1000 lakosra jutó halálozás (°/ 0 0) 11,0 ll,9 12,8 13,2 5. Természetes szaporodás (fő) 950 819 567 2075 6. 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (°/oo) 2,1 1,9 1,3 4,8 * 1974. évi adat i960 és 1975 között mérsékelten - az utolsó két évet megelőzően az élvcszületések számának növekedését azonban meghaladóan - és állandó jelleggel emelkedett a halálozások száma Az átlagos életkor meghosszabbodása, a népesség korösszetételének eltolódása az idősebb korosztályok felé eredményezte, hogy a halálozások száma és aránya növekedett. Békés megye népességének korösszetétele kedvezőtlenebb az országosnál (magasabb az idősek részaránya) és ez a jelenség a megye halálozási arányszámát állandóan az országos átlag fölé emeli. Az elmúlt másfél évtizedben a természetes szaporodás alakulása nagyon kedvezőtlen volt megyénkben, egyre csökkent az élvesziiletések és halálozások számának különbsége és - mint említettük - csak az 1974-75. években a születések számának jelentős növekedése következtében fordult meg ez a folyamat. Békés megye alacsony természetes szaporodása mellett is növekednie kellett volna a népességnek, ha a vándorlási egyenleg kedvezőtlen alakulása ezt nem befolyásolta volna. Békés hagyományosan népességkibocsátó megye, a megyéből elvándoroltak száma évtizedek óta meghaladja a bevándoroltak létszámát. A vándorlási egyenleg különösen a hatvanas évek első felében volt nagyon kedvezőtlen; a vándorlási veszteség 1960-1964. évek átlagában 5400, 1965-1969. években 3300, míg 1970-1974. évek átlagában 2400 fő volt. Az elmúlt 15 év folyamán fokozatosan változott a lakónépesség korösszetétele. Alapvető tendenciaként meg lehet állapítani, hogy az össznépességen beliil csökkent a munkaképes korúak (14-59 éves férfiak és T4-54 éves nők) aránya, a munkaképes koron felüliek aránya állandóan emelkedett, míg e koron aluliak aránya 1974-ig szintén csökkent. A foglalkoztatás, a munkaerő-felhasználás szempontjából különösen lényeges a munkaképes korúak számának és arányának változása. A munkaképes korúak számának a csökkenése jelentette egyben az összfoglalkoztatottak számának csökkenését is. Ezt a folyamatot azonban kétfelé kell választani ahhoz, hogy reális képet kapjunk a foglalkoztatottságról. Az összes foglalkoztatottak számának a csökkenése jelentette egyrészt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának állandó és intenzív csökkenését, másrészt a többi népgazdasági ágazatban - az építőipar kivételével - foglalkoztatottak számának dinamikus emelkedését. Ennek következtében Békés megye társadalmi és foglalkoztatási szerkezete megváltozott és a korábbi egyértelműen mezőgazdasági megyéből mezőgazdasági-ipari megyévé vált. 296
