Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában
tantárgyakat, és késztet (utasít) a tanítás fejlettebb módszereinek alkalmazására. 3 0 Ennek részletesebb továbbfejlesztése a II. Előterjesztés (1792). Az iskolájában tanított anyagot itt kettős csoportosításban mutatja be. Meggyőzően állítja szembe a Szarvason tanított ismereteket a „más iskolával közösen", vagyis lényegében a Ratio által megjelölt tananyaggal. „A szarvasi iskola tananyagának részletes felsorolása" az alábbiak szerint történik: a) Az első csoportban a többi iskoláéval alapjában közös tantárgyakat sorolja fel: „A rendes írás és olvasás tudománya, a rendes olvasókönyv használata, az olvasás és magyarázat mindehhez; különböző írások olvasása, gyakorlatok a kézírásban; számtan a táblán és tábla nélkül; a szentírás magyarázata... Mindezt a fent említett anyagot az intézetben úgy tanítjuk, hogy az a gyakorlati élet szükségleteihez alkalmazható legyen." 3 1 b) A tananyag másik csoportja csak a szarvasi iskolában tanított ismeretköröket tartalmazza. Vagyis ennyivel több, teljesebb az a tananyagstruktúra, amit Tcsscdik szükségesnek tart a parasztság polgári irányú fejlődésének biztosításához. Ilyenek: a természetrajzi, gazdasági, történelmi, földrajzi követelmények megfogalmazása, a közéleti fogalmazványok anyaga, a gazdasági gyakorlatok végeztetése, a beszéd- és vitakészség fejlesztése, az ismeretek játékos rögzítése és gyakorlati alkalmazása, az egészségtan és az ének-zenei képzés alapjainak biztosítása, mind túlmutatnak a Ratio Educationis népiskolai tantervi koncepcióján, következésképpen Békés vármegye tanügyi helyzetén. Növeli Tessedik Tanítási tervezetének értékét, hogy azokat a gyakorlatban kipróbálja, csiszolja, vagyis szükségességét és megvalósíthatóságát is bizonyítja. 3 2 A teljesebb siker érdekében a szülőket is igyekszik felkészíteni az iskolai oktató-nevelő munka támogatására. Vasárnapi prédikációiban és a családlátogatások alkalmával felvilágosítja őket a legfontosabb gyermeknevelési, életvezetési, gazdálkodási tudnivalókról. 3 3 Méltán mondhatjuk tehát, hogy Tessedik Sámuel megalkotta az új, a polgári társadalom igényének megfelelő művelődés tartalmát és a népi iskolatípust: a munkaiskolát. Közel kétszáz évvel ezelőtt megrajzolja a jövő iskolájának képét és helyét a polgáriasodó falu életében: „A falu közepén állna a szép, világos, tiszta, egészséges iskola. A tágas termek soha nincsenek tele, mert minden osztály az elméleti órák után átmegy a munkatermekbe. A gyermekek örülnek a mozgásnak, mert hiszen a természet így alkotta őket. Jól megválasztott elbeszélések hallgatása közben vidám népdalokat énekelve, frissen és örömmel végzik munkájukat. Derű, öröm és ebből fakadó versenyszellem jellemzi iskolai életüket. Ki ne látná, milyen sok nagyszerű következménye van mind ennek a tanulóifjúság jövője szempontjából."-írja 3 4 meggyőző erejű érveléssel. Nyilvánvaló tehát, Tessedik Sámuel a népoktatás polgári irányú fejlesztése terén valóban túllép a Ratio Educationis szemlélctkörén. Jól ismeri Békés vármegye - és az ország tanügyi helyzetének korabeli elmaradottságát; tudja, mit és hogyan kell tenni a parasztnép sorsának polgári irányú átalakításáért, azaz gazdasági, kulturális és politikai felemelkedéséért. Meggyőző példákkal, kitartó, áldozatos küzdelem árán: a gyakorlatban bizonyítja be művelődéspolitikai reformjavaslatainak szükségességét. Munkássága ezért tartozik elválaszthatatlanul Békés vármegyének - az első Ratio Educationis korára - jellemző, vajúdó tanügyi helyzetéhez. 30
