Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában

JEGYZETEK 1. III. Károly pátense (1735. XI. 16.) Über die Ord­nung und Einrichtung der Schulen. A jezsuiták ve­zetése alatt álló iskolák reformálását szolgálta. Elvi alapja: „Az államnak feltétlen joga van a tanulmányi rendszert ellenőrizni, végrehajtására felügyelni, sőt, annak szabályozásáról intézkedni". - Vö. Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Bp., 1899. I. köt. 268-269. °ld. 2. Uo. 273-274. old. 3. Allgemeine Schulordnung für die deutschen Nor­mal", Haupt- und Trivialschulen. Wien, 1774. 4. Vö. Magyar Tudomány. Bp., 1977. 5. sz. 371. old. 5. Eredeti latin nyelvű címe: Ratio Educationis toti­usqe Rei Literariae per Regnum Hungáriáé et pro­vincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonac, MDCCLXXVII. Teljes magyar fordítását (1-254. §) Friml Aladár dr. közli, Bp., 1913. - A Ratio Educa­tionis bevezető részét magyar fordításban teszi közzé Kiss Árpád dr.: Nevelés és neveléstudomány. Bp., 1948. 68-75. °'d. 6. Vö. Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye nép­oktatásának története. Békéscsaba, 1932. 10. és köv. old. 7. Uo. 168. old. 8. Vö. uo. 50, 103-108, 59, 152-153, 76, 133, 85-86, 164-165. old. 9. Fináczy Ernő: A magyar közoktatás története i. m. 233. old. 10. Vö. uo. 234-235. old. 11. Ez az adat megegyezik Szekfű Gyula összesítésével is. Vö. Magyar Történet (A tizennyolcadik század). VI. köt. 280. old. 12. Vö. Fináczy Ernő: A magyar közoktatás története i.m. 236. old. 13. Szentkereszty Tivadar: Békés vármegye népoktatá­sának története i. m. 14-15. old. 14. Címe: Infrascripti Inklyti Comitatus Bekésiensis. ­Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 40/1772. - A Békés megyei Levéltár igazgatójának és munkatársainak szívességét köszönettel nyug­tázom. 15. Margócsy Gyula főiskolai nyelvtanárnak a fordítá­sért, illetve az abban való szíves közreműködéséért köszönetet mondok. 16. Vö. Fináczy Ernő: A magyar közoktatás története i. m. 237. old. 17. Ennél az átlagszámításnál levontuk az egyáltalán nem jellemző, s a települési körülményekből adódó három legkisebb adatot. 18. A conseriptio melléklete tartalmazza az idézett ki­mutatás első négy hasábját, összegezés nélkül. Címe: Spectat ad Diaecesim Magno-Varadiensein Comi­tatus Békésiensis Processus Csábensis. A kimutatás kiegészítő részét ennek alapján készítettük el. Sajnos, a megye többi településére vonatkozó adatok nem találhatók a jelzett iratanyagban. 19. Az adatok megbízhatóságának, hitelességének alá­húzása végett említjük, hogy az összeírásban más tekintetben szereplő - pl. vallási megoszlás - szám­adatok (kigyűjtve és összevetve a 4. sz. kimutatás adekvát adataival) pontosan megegyeznek. Pl. ka­tolikus felnőtt 1393, 15 éven aluli 1146, összesen: 2539 fő; a nem katolikusok azonos sorrendű ada­tai: 10 679, 7892, összesen: 18 571; a „szakadárok": 274 417, összesen: 691 fő. Mindösszesen: 12346 + 9455 = 21 801 fő. Érdekes módon külön nem rész­letezték a szolgák (Servi et Ancilla) vallási hovatar­tozását, hanem együtt: 986 főben tüntették fel szá­mukat. Az utóbbi végösszeg és a szolgák száma együtt (21 801 +986 = 22 787) azonos a 4. sz. táblázat végső összesítésével. - A fenti tény az 1771/72. évi conscriptio komolyságát, hitelességét és adatainak meglepő pontosságát bizonyítja. 20. Vö. Fináczy Ernő: A magyar közoktatás története i. m. 255. old. 21. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek... Kiadja Nádor Jenő, Bp., 1938. 72. old. Ford.: Nádor Jenő és Lang János. 22. Vö. A conscriptio Szarvasra vonatkozó leírása („In oppido Szarvas") 7-8. old. 23. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek i. m. 45­46. old. 24. Fináczy Ernő: A magyar közoktatás története i. m. 241. old. 25. Vö. Tóth Lajos dr.: Tessedik Sámuel 1742-1820. Szarvas, 1976. 261. old. 26. Uo. és köv. old. 27. Tessedik Sámuel: Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről, megszívlelésül a nagytekintetű Kul­turális Bizottságnak. Szarvas, 1791. Fordította és ki­adta Kemény Gábor dr.: Szarvasi nevezetességek i. m. 119. old. 28. Uo. 29. Tessedik Sámuel: Olvasókönyv - az iskolai gyer­mekek művelődésének kezdeteire szánva, az alföldi ev. ifjúság szükséglete szerint. Pozsony, 1780. 30. Kemény Gábor dr.: Tessedik Sámuel Tanítási ter­vezete; Utasításai a dékán számára, vagyis iskolai észrevételek, amelyekből okulást szerezhetnek a dé­kánok, lelkészek mint helyi iskolafelügyelők, és az iskolamesterek. Szarvas, 1788. Ford. és közli Kemény Gábor dr.: Szarvasi nevezetességek i. 111. 95-113. old. 31. Tessedik Sámuel: Előterjesztés, II. A tekintetes Királyi Bizottság előtt megtette Tessedik Sámuel 1792. május hó tizedikén. Közli Hanzó Lajos dr.: Tessedik Sámuel kisebb írásai. Szarvas, i960. 110­124. old. 32. Vö. uo. 124. old. 33. Vö. Tessedik Sámuel: A paraszt ember Magyar or­szágban mitsoda és mi lehetne; egy jó rendbe­szedett falunak rajzolatjával egyetemben. Pétsett, 1786. 339-340. old. 34. Tessedik Sámuel kisebb írásai i. m. 40-41. old. 31

Next

/
Thumbnails
Contents