Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krajkó Gyula-Abonyi Gyuláné-Gálik Lászlóné: Területi struktúra átalakítására vonatkozó vizsgálatok (A békési alkörzet példáján)

ben tapasztalható aránytalanságok feltárásával felhívjuk a szakemberek figyelmet a szükséges ágazati és területfejlesztési követelmények összehangolására. A lehetséges keretek között a területi munkamegosztás tudatos és tervszerű alakításával, az adottságok és a termelési szerkezet indokolt összehangolásával, a tartalékok feltárásával és hasznosításával a szükséges ráfordítások csökkenthetők, tehát a hatékonyság fokozható. • Kutatásunk területi egységéül az Alföld délkeleti részén fekvő békési alkörzetet* választottuk. Magyarországon a gazdasági körzetek elhatárolásával foglalkozó kutatás több éve folyik. Munkánk során a Szegedi József Attila Tudományegyetem Gazdaságföldrajzi Tanszékén elért eredményekre támaszkodtunk. Tanszékünk a területi munkamegosztás legkisebb egységéből, a mikro-körzetekből kiindulva, s a gazdasági körzetek hierarchiájára építve határozta meg az ország gazdasági alkörzeteit, illetve mezo-körzeteit. Mivel a gazdasági körzetek feltárása a természeti és a gazdaságföldrajzi adottságok figyelembevételével, a termelőerők és a termelési struktúra alapján történt, indokolt, hogy valamely népgazdasági ág, vagy terület vizsgálata is olyan területegységre irányuljon, amelynek kialakításában maga a gazdaság játszott szerepet. Indokolta továbbá választásunkat az is, - mint arra a korábbi kutatások már rámutattak hogy az azonos szintű körzeteknek a népgazdaságban betöltött szerepe igen differenciált. Sok vonatkozásban a kutatás optimális egysége a nagyobb területű, ezért komplexebb mezokörzet, amely viszont elfed olyan belső, lényegi összefüggéseket, amelyek feltárhatók az alsóbb szintű területegységekre vonatkozó vizsgálatokkal. E megfontolásokat is figyelembe véve választottuk a több értékelhető információt nyújtó, differenciáltabb képet adó - s megítélésünk szerint a területfejlesztés tervezése számára kedvező területi egységet jelentő - alkörzetet. A kutatási eredmények ismertetése előtt szükséges még - ha röviden és igen vázlatosan is - témánk szempontjából jellemezni a vizsgálatok fő tárgyát képező békési alkörzet helyét és szerepét országunk gazdaságában. Terület adottságaiból eredően a békési (Békés megyei) alkörzet hazánk egyik legfontosabb élelmiszergazdasági bázisa. A magas színvonalú mezőgazdasági termelésre alapozva nagy hagyományokkal rendelkező és volumenében is jelentős élelmiszeripar épült. Ennek megfelelően az alkörzet gazdasági életében ma is vezető helyet foglal el a mezőgazdaság. Az ország általános ipari fejlődésével párhuzamosan azonban e területen is megfigyelhető, hogy - különösen az utóbbi idők - dinamikus ipari fejlődése fokozatosan átalakítja a körzet arculatát. E folyamatra jellemző, hogy az ötvenes években az országos átlaghoz viszonyítva az ipari fejlődés üteme lassúbb, melynek következtében az ipar fejlettségi színvonalában a korábbi lemaradás tovább fokozódott. Ezzel összefüggésben a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő igen nagy hányada elvándorolt a körzetből. A terület népességcsökkenésének mértéke a többi, az ipar szempontjából hasonlóan elmaradt területek között csaknem egyedülálló volt. Pártunk és kormányunk tudatos területfejlesztési politikájának eredményeként az 1960-as évektől meggyorsult az ipari fejlődés. A terület iparfejlesztési adottságainak és lehetőségeinek megfelelő iparosítására jellemző sajátos vonások: a munkaerőigényes vállalatok telepítése, a foglalkoztatottsági szint ugrásszerű növekedése, és az extenzív fejlesztés. * Alkörzet: a mikro- cs mezokörzet közötti taxonómiai fokozat. 288