Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krajkó Gyula-Abonyi Gyuláné-Gálik Lászlóné: Területi struktúra átalakítására vonatkozó vizsgálatok (A békési alkörzet példáján)

Területi struktúra átalakítására vonatkozó vizsgálatok (A békési alkörzet példáján)* KRAJKÓ GYULA-ABONYI GYULÁNÉ-GÁLIK LÁSZLÓNÉ A gazdasági struktúra javítása, átalakítása az utóbbi években úgyszólván minden ország gazdasági fejlődésének egyik központi kérdésévé vált. A szocialista országokban, így hazánkban is, az extenzív fejlődési szakasz lezárulásával, s az intenzív fejlődési szakasz kezdetével előálló új helyzet követelményeinek megfelelő struktúra kialakítása az egyik legfontosabb feladat, mely egyaránt foglalkoztatja a gazdasági vezetőket és kutatókat. Mivel ebben az időszakban a döntések meghozatalában egyre fontosabb szerepet játszanak a hatékonyság és ezen belül a gazdaság megfelelő területi struktúrájának, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedésének szempontjai, fokozatosan előtérbe kerülnek a gazdaság területi szerkezetével, komplexitásával, specializációjával foglalkozó kutatások is. Ezek a vizsgálatok a területi fejlődés során tapasztalható főbb tendenciák, az egyes népgazdasági ágak területi összefüggéseinek feltárására irányulnak annak érdekében, hogy az egyes gazdasági ágak és ágazatok arányos területi fejlesztésében rejlő tartalékokat, valamint a területileg differenciált extenzív és intenzív fejlesztési lehetőségeket feltárják, s ezáltal is meggyorsítják a gazdasági növekedést. A termelőerők, a termelő és nem termelő létesítmények területi struktúrája ugyanis hatással van az azonos termelési és szolgáltatási teljesítmények eléréséhez társadalmilag szükséges munkamennyiségre, s ezen keresztül a gazdasági hatékonyságra. Ezért tulajdonítunk egyre nagyobb jelentőséget az intenzív fejlesztés által igényelt, a területi tényezők összetett és mélyreható elemzésének, a termelés, valamint a területi hatékonyságot befolyásoló tényezők ésszerű összhangja megteremtésének, illetve kialakításának. Az ilyen típusú kutatási munkák feladata, hogy megfelelően tárják fel és elemezzék a fejlődés folyamatát, melynek alapján hasznos, gyakorlatilag alkalmazható javaslatokat tegyenek a tervező és irányító apparátus számára. A továbbiakban ismertetésre kerülő kutatási munkánk alapvető célja is hasonló. Általában problémát jelent, hogy sem a megfelelő országos (ágazati), sem a területi szerkezet megítéléséhez pontos mértékegységgel nem rendelkezünk. Ezért átalakításának tervezése is bonyolult és igen sok nehézséget, problémát jelent. Legtöbbször a negatív hatások, a jelentkező feszültségek hívják fel a figyelmet a kialakuló aránytalanságokra, a szükséges intézkedésekre, a fejlődési folyamatok irányainak és arányainak megváltoztatására. Ezen belül pedig - mint az közismert - egy ország területi struktúrájának átalakítása igen hosszú folyamat során valósítható meg. Hazánkban a felszabadulást követő fejlődés során jelentős területi változások figyelhetők meg, amelyek a korábbi területi aránytalanságok, különbségek csökkenésében, az egyes területi egységek társadalmi-gazdasági fejlettségi színvonalának közeledésében jutnak kifejezésre. Ennek ellenére számos különböző jellegű és fejlettségi szintű területet lehet megkülönböztetni, s az egyes területi egységeken belül a fejlődést befolyásoló tényezők színvonala is eltérő, mely jelentős belső feszültségek forrása lehet, s a későbbiekben a további fejlődés akadályává válhat. E megfontolások késztettek arra, hogy egy kiválasztott területi egységen belül megvizsgáljuk a legjellemzőbb tényezők színvonalának alakulását, helyzetét, s a fejlettségi szintek* Előadás a szocialista országok regionális kutatóinak VI. konferenciáján. (Berlin, 1976. szeptember 19.) 287