Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában

az iskola rektora, ki hét élő gyermekét egyetlen szobában nevelte, míg a másikban tanítania kellett".

2

1 Az elemi népiskolába két-három-négy évig jártak a gyerekek. A rövid szorgalmi időben délelőtt és délután is folyt a tanítás. e) A tanítók évi javadalmazása szerény volt. Szinte személyenként különbözött mennyisége és formája. Általában a természetbeni juttatás dominál. A megyei tanítók alig több mint felének fizettek - jövedelemkiegészítés képpen - kisebb-nagyobb összegű készpénzt. Búzát viszont 29 tanító kap. Ennek alsó határa 6-8 pozsonyi mérő, felső határa pedig 70-80 mérő. (Egy pozsonyi mérő búza pénzbeni értéke 50 krajcár, azaz 0,5 forint, súlya kb. 46 kg.) Legtöbb búzát Csaba (80 m), Berény (70 m) és Komlós (40 m) adott tanítójának. Rendszerint árpával együtt határozták meg mennyiségét. Ez utóbbi termény azonban nem mindig kapcsolódott a búzaporcióhoz. Mindössze 13 tanító kapott árpát. Mennyisége hozzávetőlegesen a fele volt a búzáénak, s mintegy 10-20 pozsonyi mérőt tett ki. (Ennek korabeli ára mérőnként 25 krajcár.) Gyakori naturális juttatás volt a - megyénkben annyira értékes - tűzifa és a széna. Fát 11 tanító kapott, 1-3 szekérrel. (Egy szekér értéke 1 frt.) Kivétel Gyula, ahol Frőlik János javadalmazásához 10 szekér fa is tartozott. Szekérszámra mért széna (1 frt.) is gyakran (13 tanítónál) szerepel az accidentiák rendszerében. Mennyisége 1-8 szekér között változik. (4 szekérrel adott Orosháza, Csaba, Szarvas, 8 szekérrel Békés.) Kilenc tanító részesült folyamatosan napi élelmezési ellátásban (Füzesgyarmat, Szeghalom, Gyoma [2], Öcsöd, Berény, Gyula [2], Békés). Négyen díjtalan szolgálati lakást is kaptak (Orosháza [3], Endrőd). Figyelemre méltó jelenség a kiegészítő járandóság pénzbeni rögzítése. Békés megyében 25 tanító (56%) részesül öt forinttól százig terjedő fizetésben - a polgárosuló gazdasági-társadalmi igényeknek megfelelően. A fixum átlagos összege alacsony, 20-30 forint között váltakozik. A széles skálán mozgó aránytalanságokra jellemző, hogy a megyében egy tanítónak fizetnek 10 forint alatti (Doboz) és kettőnek 40 frt. feletti (Gyula) összeget. (10-20 frt. közötti készpénzben 7, 20-30 közöttiben 11, 30-40 közöttiben 4 tanító részesül.) A javadalmazást csaknem mindenütt az egyházközség biztosítja. Elég gyakran kötelezik azonban a szülőket közvetlen természetbeni hozzájárulásra is. Körösladányban például 2/8 mérő árpát, Gyulán, Békésen és Váriban 4/8 rész árpát, Öcsödön 1/2 pozsonyi mérő búzát és ugyanannyi árpát adnak a tanítónak az iskolás gyermekek szülei. Néhány helyen a család anyagi helyzetétől teszik függővé, illetve ennek nagyságához szabják a fizetséget. Komlóson pl. az egész házzal rendelkezők 1/2 mérő búzát, a félházasok vagy szegényebbek 1/4 mérőt fizetnek. Szarvason még differenciáltabb a szülők hozzájárulása: ,,A tehetősebbek egy pozsonyi mérőt adnak, a kevésbé tehetősek 3/8-ot, a zsellérek pedig 1/4-et fizetnek".

22 Berényben „a tehetősebb szlovák nemzetiségűektől tanulónként 1/2 pozsonyi mérő búzát, a többiektől 1/4 mérőnyit kap" a tanító. Kétegyházán minden tanuló után egy p.m. búzát adnak a szülők a közös járandóság mellé. Érdekes sajátosság, hogy a lányok tanítója általában kevesebb juttatásban részesül (pl. Komlós, Orosháza, Csaba stb.). Az egyházi kántori teendők ellátásáért, vagyis a templomi és temetési éneklésért, orgonálásért legtöbb helyen külön járandóságot (stóla) kapnak. (Pl. Szarvas, Endrőd, Berény, Csaba, Gyula, Békés.) Ennek mértéke - a meghatározhatatlan értékű - alkalomszerű juttatásoktól 150 forintig (Endrőd) terjed. Szarvason pl. Molitorisz János, a módosabb gazda temetése után 5 garast, középszerű temetés esetén négyet, szegény ember temetésekor 3 garast kap. Az ünnepeken való éneklést 32 forinttal, az orgonálást pedig 5 forinttal honorálják. A kántorizálás pénzbeni dotációja általában 20-30 forintra rúgott (Berény, Csaba, Gyula). 27