Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

azokról a törekvésekről, amelyek a politikai képzés továbbfejlesztésére, lehetőségeinek kitágítására irányulnak. Ezekhez a gondolatokhoz szervesen kapcsolódik a felnőttek nevelhetőségével, a politikai oktatás és nevelőmunka sikerét elősegítő módszekről szóló értekezés. Végül a kötet dr. Bárány Ferenc A munkás-kultúrés sportmozgalom szervezeti keretei, a munkáskönyvtárak és az ismeretterjesztő munka a Viharsarokban c. tanulmányával zárul. Ebben az 1919-1929 közötti évek munkás- és szegényparaszti mozgalmának egyik jelentős periódusát, fontos terepet (munkáskultúrmozgalom) gazdag forrásművi háttéranyagra támaszkodva vetíti elénk, s ezáltal közrejátszik abban, hogy sajátos, új nézőpontokkal, ismeretekkel gazdagíthassuk a viharsarki szegénység küzdelmeiről ez ideig megrajzolt történelmi tablónkat. A csak futólagosan felvázolt tartalmi sokszínűséget, a tudós politikus műgonddal kifejtett gondolatokat külsőre is tetszetős, szép kiállítású könyv közvetíti. Két megyénket érintő kiadvány KRUPA ANDRÁS Az 1974-ben Berettyóújfaluban alapított Bihari Múzeum első évkönyve vaskos kötet. A megyei múzeumigazgatóság dicséretre méltóan segédkezett a kiadvány tartalmi képének kialakításában: a régészeti, történelmi, néprajzi, művészettörténeti, irodalomtörténeti és muzeológiai fejezeteiben helyet foglaló tanulmányok sokoldalúan tárják elénk a táj kutatási eredményeit. S a múzeum láthatóan a történelmi bihari táj tudományos reprezentálására törekszik. Ezt tükrözi az a két tanulmány is, amely a mai Békés megyéhez tartozó, volt sarkadi járás egykori bihari községei két különböző történeti szakaszából merít. Nyakas Miklós A bihari részek református egyházi javainak összeírása 1809-ből című dokumentumközlése fontos adatokat hoz nyilvánosságra három megyebeli helység, Okány, Ugra és Zsadány múlt századeleji egyházi, ill. kulturális helyzetéről, különösen kiemelkednek az akkori iskolai életre vonatkozó adalékok (az iskolaépület beosztása, berendezése stb.). Pl. Zsadányban a berendezés mind a fiúk, mind a lányok vályogepületű, kőkéményes „oskolájában" három-három tölgy-, ill. fenyőfaasztalból és a hozzávaló székekből állott. Dankó Imre kandidátusi disszertációjának egyik fejezetét adja itt közre Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében címmel, mely teljes egészében megyénk volt sarkadi járásbeli területét foglalja magába. (Két további részlete a Hajdú-Bihar megyei ill. a hajdúböszörményi múzeum évkönyvében jelent meg. Teljes kézirata a Békés megyei könyvtárban található.) A felszabadulás utáni negyedszázad szinte valamennyi társadalmi, gazdasági és kulturális tényezőjét számba veszi, amely részben okozója volt, részben lehetőséget adott az életmódbeli változásoknak. A szerző a felszabadulás tényéből indulva megállapítja, hogy a dél-bihari parasztságban maga a felszabadulás azonnal és közvetlenül nem tudatosult történelmi sorsfordulóként, ez csupán Biharugrán vált tömeges felismeréssé, hol Szabó Pál író és köre előkészítette a falu népét a nagy fordulatra. Magát a földosztást is - mely a földért való évszázados küzdelem megvalósult eredménye volt a múlt kisbirtokos paraszti eszményének a megvalósítására kívánták felhasználni, csak igen kevesen látták a jövő gazdálkodási formája, a szövetkezet felé való haladás egyik lehetőségének, mint amiként 1945-ben a sarkad-feketéri földhözjutottak megteremtették hazánk első termelőszövetkezetét. Helyesen mutat rá, hogy a parasztság életében sorsfontosságú helyet foglal el a földhöz való viszony, s ez változott meg a termelőszövetkezetek megalakulásával, melynek nyomán már nem a föld szabta meg tovább a paraszti élet törvényeit. A termelőszövetkezetbe lépéssel számtalan olyan változás részévé vált a dél-bihari parasztság, amely közvetlenül hatott életmódjának formálásában: a közösségi döntésben való részvétel, valamilyen tisztség vállalása révén az adott kollektíva vezetése, továbbá: a közös munka vállalása, a társadalombiztosítás, a nyugdíj lehetősége és az egyéb szociális gondoskodások. A termelőszövetkezetek kulturális 2Ó0