Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

rétű tartalmi jellemzőjét kibontó, marxista megközelítésével. Itt különös ereje van azoknak a gondolatoknak, amelyek a munka, az alkotó, termelő munka életmódot meghatározó, rendező szerepét, továbbá a munkatevékenység - közéletiség - magánélet összefüggéseit, a szakmai, az általános műveltség és a politikai ismeretgyarapítás szerepet, a növekvő szabadidő kérdéseit taglalja az újtípusú, a szocialista életmód kibontakoztatása érdekében. Az életmód sokrétű, összetett problematikáján belül dr. Pilishegyi József az életmód-változás tendenciáit igyekezett kitapintani, mégpedig Békés megye mezővárosainak viszonylatában, elsősorban a megtermelt javak felhasználása, elfogyasztása mikéntje felől megközelítve. A megye mezővárosi lakosságának életmódjában végbement változásokat a legkülönbözőbb oldalról teszi mérlegre, elemzi aprólékosan, pontosan. Többek között a foglalkozás-szerkezet átalakulását, az urbanizálódás hozta változásokat, az étkezési-fogyasztási szokások, a lakáshelyzet és a korszerű lakáskultúra színvonalemelkedését, az egy főre jutó reáljövedelem alakulását, a kulturális szükségletek kielégítésének állapotát, főbb vonásait sikerül így bemutatnia, konkrét, számszerű adatokkal alátámasztott helyzetképpel bővítenie a megye életéről, dolgozóiról eddig kialakított ismereteinket. A szocialista társadalmi fejlődés, az életmód gyökeres átalakulása magától értetődően a családi viszonyok fejlesztésének követelményét is felveti, egyik lényeges részfeladata a fejlett szocialista társadalom megteremtésének. Ezekkel a gondolatokkal indítja dr. Horuczi László A család és házasság néhány problémájának marxista és nem marxista értelmezése a munkásmozgalomban c. tanulmányát, de korántsem mindegy - nyomatékosan jelzi mindjárt a bevezető sorokban -, hogy milyen elvekre épül az a gyakorlat, amellyel ténylegesen megoldhatjuk népesedéspolitikánkat, a női egyenjogúság kérdését, elérhetjük a nemek és családok boldogságát, biztosíthatjuk a magán- és a közélet olyan kapcsolatát, amely a legteljesebb mértékben megfelel a szocialista társadalom összérdekeinek. Éppen ezért, miután a munkásmozgalom történetében elég sok félreértés, torzítás, antimarxista elképzelés alakult ki ezekről a kérdésekről, és hatásuk megnyilvánulásával (különböző mértekben és formában) ma is találkozhatunk, egyrészt a hibás nézetek leleplezése, marxista bírálata, másrészt a torzulásmentes, helyes elvek kidolgozása - a marxizmus klasszikusainak idevágó tanításaira támaszkodva - társadalmilag szükséges, időszerű, komoly ideológiai feladat. A tanulmány feltárja az adott kérdéssel összefüggésben létrejött elvi fogyatékosságok főbb okait, gyökereit a munkásmozgalomban. Ugyanakkor néhány tipikus torzítás, zavaros elmélet (mint pl. az anarchista képzelgések; az új baloldal „szexuális forradalom" elmélete; a családi élet és a nemiség szerepét lekicsinylő puritán, aszkétikus álláspontok, ezen belül Mao Cetung „szerelmi tízparancsolatára" helyezkedő felfogások; a magánélet problémáinak túlzottan leegyszerűsített, szimplifikáló megközelítése stb.) bemutatásával és kritikájával pozitív irányú megoldásokat nyújt és további elgondolkozásra késztet. Dr. Kocsondi András A tudomány társadalmi meghatározottságának néhány vonatkozása c. tanulmánya ismét új témakört érint. Nevezetesen a modern filozófiai problémák egyikével, a tudományelméleti kutatások elméleti alapját és kiindulópontját képező ismeretelméleti, illetve tudományfilozófiai elvek közül vet fel néhányat, elsősorban a pozitivista tudományfilozófiák (pl. a tudomány immanens megközelítése; a tudományfilozófiai empirizmus és fenomenalizmus) elemzésén és bírálatán keresztül. Kifejtését találjuk annak a helyes meglátásnak, hogy a logikai pozitivizmus, továbbá a polgári tudományfilozófián belül jelentkező újabb irányzatok (T. S. Kuhn, P. K. Feycrabend, J. Agassi és mások) korlátozottsága főként onnan ered, hogy képtelenek a tudomány reális összefüggéseinek és objektív társadalmi determinánsainak a megragadására. A marxista tudományfilozófia éppen ezért feladatának tekinti, hogy feltárja a tudományfejlődés valóságos törvényszerűségeit, kimutassa a tudomány helyét, szerepét a társadalomban, mind pontosabban megjelölje a tudományos megismerés tartalmi és módszertani sajátszerűségeit, a szubjektum aktivitásának kifejeződését a tudományos megismerés folyamatában, valamint az erre épülő gyakorlati cselekvésben. A tanulmánykötetben az oktatás- és neveléselmélet, a metodika tárgykörében két tanulmányt olvashatunk. Az egyiket Juhász József tollából, A politikai képzés és továbbképzés rendszerének időszerű kérdései címmel, a másikat Csicsely Sámuel írta a politikai oktatásban alkalmazott nevelési módszerekkel kapcsolatban. Az előbbiben részletes áttekintést kapunk a megyében folyó politikai képzés és továbbképzés rendszeréről, formáiról, valamint 259