Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

önállóság, mindinkább előtérbe kerülnek a munka minőségi elvárásai. Hazánk és a fejlődő országok közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok néhány elméleti kérdésével foglalkozik dr. Mayer László tanulmánya. Hiteles tájékoztatót kapunk olyan, sokakat foglalkoztató, de nem mindenki által tisztázott kérdésben, mint a fejlődő országokkal megvalósított kereskedelmi-gazdasági kapcsolataink jellege, tartalma, jelentősége mind a fejlődő országok, mind hazánk és a szocialista világközösség számára. Az elemzésben kiemelten szerepel a kölcsönös előnyösség, ami a kapcsolatokból fakad, továbbá az a tény, hogy külkereskedelmünk számottevő segély-elemet is tartalmaz a fiatal, fejlődő országok irányában. Mindezjól beleillik a fejlődő országok „új világgazdasági rend" megteremtését célzó törekvéseibe, amelyet szerény lehetőségeinkhez mérten felkarolunk és támogatunk. A következő tanulmány, dr. Andrássy Adél összeállításában, a mezőgazdasági növekedés elméletén belül azt a problémát veti fel, hogy a növekedés egzakt, tudományos vizsgálata megoldható-e egyáltalán, és milyen eredményekhez vezet a dinamikus termelési függvények alkalmazása. Ennek kapcsán a szerző - a Cobb - Douglas-típusú és CES termelési függvény bemutatásával - a mezőgazdasági növekedést befolyásoló termelési tényezők relatív súlyát, fontosságát, valamint egymásra gyakorolt hatásának, egymás helyettesítésének lehetőségét mérlegeli, konkrét számításokkal, táblázatokkal szövi át, teszi érthetőbbé az elvontabb fejtegetéseket. Végül arra a következtetésre jut, hogy a termelési tényezők, a közöttük létesült konkrét kölcsönhatások szerepének, jelentőségének ismerete tulajdonképpen lényeges eleme, vagy inkább mindenkor lényeges elemét kellene képeznie a gazdaság egy adott területe átfogásának, tervezésének, az operatív gazdaságirányítás gyakorlatának. Kiss Sándor dolgozata, a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat vezetési rendszerének és folyamatának elemzésével rövid történeti vázlatát és megindokolását adja a hazánkban 1948-50-es években létrehozott gépállomások többszöri átszervezésének, fejlesztésének egészen napjainkig, a MEZŐGÉP-vállalatok kialakításáig. Ismerteti vállalatuk vezetésének lineáris szervezeti felépítését, a vállalat Szervezeti és Működési Szabályzatának főbb jellemzőit, a különböző átruházott, illetve leadott jogkörök funkcionálását a vállalati termelőegységek életében. A szerző elemzi azokat a vezetési módszereket, eszközöket, amelyeket eddig kipróbáltak és eredményesek voltak. Tapasztalataik szerint a többtelepes vállalat decentralizáltsága nemcsak hátrányokkal jár, hanem - a helyesen értelmezett és kivitelezett önigazgatás révén - előnyöket is tartalmaz. Teljes mértékben igaz - amint ezt dr. Tóth József Településhierarchia, vonzáskörzet és gazdasági körzetkutatások a Dél-Alföldön c. írásában hangoztatja hogy hazánk gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszában egyre jobban előtérbe kerülnek a termelés területi problémái. Ezért nem érdektelen felvetés, vajon a Dél-Alföld centrumtelepüléseire és vonzáskörzeteire vonatkozó tudományos vizsgálatok hol, milyen fázisban tartanak, milyenek a Békés megyei centrumok hierarchia- és vonzásviszonyai, mit is értsünk a „közép-békési városrégión" és hasonló, további kérdések adódnak még a gazdaság, a termelés, a térszerkezet összefüggéseivel kapcsolatban. A gazdag irodalmi forrásokra és vizsgálatokra támaszkodó tanulmány precíz betekintést nyújt ebbe a problematikába és a gyakorlati megoldások, a távlati fejlesztések irányában hasznosítható elgondolásokat fogalmaz meg. A gazdasági helyzet, fejlődés kérdéseinek érintését nem kevésbé fontos, időszerű elméleti tanulmányok követik a társadalom szubjektív-tudati viszonyainak, az életmód problémakörének, a családi és házassági élet különböző vonatkozásainak feltárásával. Dr. Bereczki Elemér Az életmód - társadalmunk aktuális kérdése c. tanulmánya - amely ebben a tárgykörben az általános elméleti kérdéseket erőteljes gyakorlati utalásokkal közelíti meg le is szögezi ennek a témacsoportnak nemcsak a marxista ideológia gazdagítása szempontjából betöltendő szerepét, hanem társadalmi fejlődésünk jövőjére egyre nagyobb mértékben kiható jelentőségét is. Helyesen állapítja meg, hogy az új társadalom megteremtésében a szocialista életmód kialakításának célkitűzése nem újkeletű, de a korábbi években másképp kapott hangsúlyt, mint napjainkban. Maga az életmód-fogalom, az életmód tartalmi jegyei a szocializmusban, a különböző életértékek, értékrendek viszonya és hasonló kérdések kapcsán nemcsak a polgári és marxista vélemények ütközését tapasztalhatjuk, hanem a marxista alapállású szakirodalomban is sok vita folyik ezekről. A tanulmány sikerrel vesz részt a polémiában, mindenekelőtt az életmód-fogalom komplex, sok258