Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)

1978 / 2. szám - SZEMLE

szeme Tanulmányok... 1977 PAPP JÁNOS 1977-ben sorrendben már 3. kötetként jelentette meg az MSZMP Bekcs megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága a Tanulmányok... című kiadványát. Kétségtelen, hogy az évenként rendszeresen megjelnő tanulmánykötet a megyei és a megye dolgozóihoz szóló, de országos problémákhoz is kötődő elméleti írások között egyre inkább kiformálja saját helyét, részt vállalva propagandisták, a szakemberek ideológiai-politikai továbbképzésében, tájékoztatásában. Az alábbi ismertetőben az egyes írások főbb mondandóira utalnék mindössze, ezzel természetesen erősen leegyszerűsödik a kötet tartalma, megfosztva a teljesség, az eredetiség, a finomabb árnyalatok varázsától. A tanulmánykötet első harmadában a megye életével szorosan összefüggő gazdasági, gazdaságpolitikai írásokat találhatunk. Ezek sorát nyitja Hajnal Károlyné és Zsilinszki András Az ipari termelés hatékonysága és koncentrációja Békés megyében c. tanulmánya. Itt is, mint továbbiakban más szerzőknél is, a megye közelmúltjának, jelenének megismeréséhez, jövőjének elgondolásaihoz tényadatokat, számításokat, helyzetelemzéseket, feladatok megjelölését olvashatjuk. Az elmúlt három évtizedben végbement változások egyik lényeges eleme a megye ipari fejlődésének alakulása. Mindenképpen tanulságos, hogyan, milyen hatásokat váltott ki ez a folyamat a gazdaság különböző területén, a foglalkozási szerkezet átalakulásában, mi jellemzi az ipari termelés koncentrációját a megyében, valamint mit lehetne tenni az ipari termelés hatékonyságának további növelése érdekében. A gazdasági élet köréből meríti tárgyát Jakab Mihály Termelési rendszerek és pártirányításuk Békés megyében c. tanulmánya is, amelyben a termelési rendszerek (mint új gazdasági jelenségek) bemutatására vállalkozik. Egyúttal azoknak a feltételeknek - köztük a mezőgazdasági termelési rendszerek új vonásainak elemzésével - is találkozunk, amelyek lehetővé tették, hogy korszerű mezőgazdaságunk mindjobban megfeleljen a vele szemben támasztott népgazdasági és átfogóbb társadalmi célkitűzések megvalósításának. Az újszerű vonatkozások, sajátosságok vonulatában - a szerző okfejtése szerint - különös hangsúlyt kap a modern mezőgazdasági rendszerek iparszerű jellege, a rendszergazda (gesztor) és a partnergazdaságok gyakorlati kapcsolata, a szövetkezeti demokrácia elmélyülése, a falu és város, a mezőgazdasági és ipari munka lényeges különbségét megszüntető tényezők szerepe és még jónéhány jelenség. Természetes, hogy ezekben a kedvező változásokban az illetékes pártszervek irányító és ellenőrző tevékenysége is tetemes részt vállalt. A termelési rendszerek pártirányítása gyakorlatilag bevált, éppen ezért a fejlődés nélkülözhetetlen faktora lesz a jövőben is. Józsa Béla A tanácsi és intézményi gazdálkodás kérdései c. tanulmányában, elsősorban megyei tapasztalatok alapján, arra mutat rá, hogy a tanácsi pénzgazdálkodás helyzete - sikeressége ellenére - korántsem problémamentes, eredményesebb megvalósításában bizonyos ellentmondások, megoldatlanságok zavarólag hatnak. Éppen ezért a kedvezőtlen körülmények, mechanizmusok kiiktatására további erőfeszítésekre lesz szükség. Továbbá célszerű figyelembe venni azt is, hogy a vállalati gazdálkodáshoz hasonlóan a költségvetési gazdálkodásban is jelentős tartalékok rejlenek, amelyek alaposabb feltárása és hasznosítása ugyancsak megoldandó feladat. Annál is inkább, mert itt is, mint a szocializmus építésének minden területén, az állandó fejlődés jelei, egyúttal újabb, magasabb szintű követelményei mutathatók ki: nőnek a társadalmi szolgáltatások és a velük kapcsolatos igények, a végrehajtás vonalán fokozódik a felelős 257