Békési Élet, 1978 (13. évfolyam)
1978 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Palov József: A rét- és legelőöntözések múltja a Körös-Tisza-Maros-közben
E hiányosságok csökkentése céljából 1901-1904-ben műtrágyázási kísérleteket állítottak be. Egyidejűleg évenként 25 ha-nyi gyepterületet feltörtek, istállótrágyával láttak el, majd a törésben egy-két évig szántóföldi növényeket termesztettek, s ezután ismét begyepesítették. E felújítási munkálatok eredményeként a szénatermelések 11 évi átlagban (1902-12) 58,4 q/ha mennyiségben növekedtek. 1 3 A rét további sorsáról nem maradtak fenn adatok. Valószínűnek látszik, hogy az első világháború éveiben a termések ismét visszaestek, ami az öntözés beszüntetéséhez vezetett. Emellett szól az a tény, hogy a későbbi években említésével sem találkozunk az öntözési irodalomban. A mindszenti öntözött rét Pallavicini Sándor uralmában létesült 1896-ban 354,5 ha-on. Az 1900-as években hazánkban ez volt a legnagyobb öntözött rét (2. kép). A réten felmerült szakmai kérdések sokban hasonlítottak a mezőhegyesi rét kérdéseihez. A két rét között az volt az alapvető különbség, hogy a mindszeti rét réti talajon létesült, a mezőhegyesi pedig csernozjomon. A mezőhegyesi réthez hasonlóan itt is használtak szerves- és műtrágyákat, és gyakran végeztek felül- és újravetéseket. Ezek a beavatkozások azonban nem eredményeztek tartósan kiegyenlített terméseket. 3» 1 5 A mindszenti rétet az 1932-34. évi adatok öntözött rétként említik, 2 1 az 1940-es években viszont öntözött legelőként szerepel. A hazai öntözések fellendítése érdekében a századforduló éveiben a földművelésügyi minisztérium erőteljesen szorgalmazta a minta-öntözőtelepek országos hálózatának létrehozását. Elgondolása az volt, hogy az ármentesítő társulatok, a városok és az uradalmak olyan öntözőtelepeket hozzanak létre, amelyek alkalmasak lennének a kis- és nagyüzemi rétöntözések tanulmányozására és népszerűsítésére. A korábbi gyakorlattól eltérően ehhez a minisztérium állami támogatást és az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás szakmai irányítását helyezte kilátásba. Az elgondolást a legtöbb ármentesítő társulat közönyösen fogadta. Pl. a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat (Békés) egyik 1903. évi állásfoglalása szerint „ily öntöző mintatelep létesítése iránt megindí3- kép A békéscsabai öntözött rét helyszínrajza (Köztelek, 1900. évi kötet, 1928. oldal) 251
